Hajlamosak vagyunk a különböző életkorokról sztereotípiákban gondolkodni: vidám gyerekkor, aktív fiatalkor, békés öregkor. A középső, hosszú időszakról nem zeng az ének, sőt kifejezetten rossz a marketingje, mintha csak életközépi válságra, kapuzárási pánikra és depresszióra számíthatnánk.
Három évvel ezelőtt az egész magyar sajtó azzal volt tele, hogy a kutatások szerint az emberek a negyvenes éveik közepén a legboldogtalanabbak, illetve mi, nők kicsit korábban, 43 évesen kerülünk a gödör aljára. Az anyukás baráti körben egy kivételével mindannyian akkor voltunk 43 évesek, és ha nem is éreztük magunkat boldogtalannak, de már tapasztaltuk, hogy kicsit csikorgósabbak a hétköznapok, nehezebb az élet. Azt, aki öt évvel volt idősebb nálunk, reménykedve kérdeztük: ugye ez majd elmúlik? Ő csak nevetett, és azt mondta: jobb nem lesz, de megszokjuk, és idővel nem fáj majd annyira. Ezzel akkor megbékéltem, de nemrég olvastam a hírt, miszerint a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem pszichológusai arra jutottak a kutatásaik során, hogy az emberek átlagosan 54 éves korukban veszítik el az életerejüket, motivációjukat, életkedvüket. Mondhatom, szép kilátások.
A 43 és az 54 év is azt mutatja, hogy lehet valami az életközépi válságban, még akkor is, ha a jelenségről megoszlanak a vélemények. Hiába olvashatunk számtalan tanulmányt a témában, és élő példákat is látunk a környezetünkben, még mindig erősen tartja magát a nézet, miszerint ez valami 21. századi úri huncutság, és csakis azokat érinti, akik „jó dolgukban megbolondulnak”. Ezen a kettősségen morfondíroztam, amikor eszembe jutott Dante Isteni színjátékából a Pokol első éneke. Így kezdődik: „Az emberélet útjának felén / egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, / mivel az igaz útat nem lelém.” Ez kicsit megijesztett. Mi történik velünk életünk delén, amire hétszáz esztendeje nem találjuk a választ?
Szem elől tévesztjük önmagunkat
Márton-Koczó Ildikó üzleti coach az elmúlt években rengeteget beszélgetett nőkkel, férfiakkal az úgynevezett midlife crisis kapcsán, és sokat olvasott a témáról. Egyrészt őt is érintette a dolog, másrészt többször kiderült a coachingfolyamataiban, hogy egy felszíni probléma mögött az életközépi válság okozta tehetetlenség állt.
