Figyelem, közszolgálati tartalom következik! Mivel a magyar társadalom oltási hajlandósága alacsony, a vakcinákkal kapcsolatos téveszmék száma viszont magas, megkértünk egy kiváló szakembert, magyarázza el, miről van szó pontosan. Aki hallott már a DNS-ről és a másik nukleinsavról, az RNS-ről, már felkészültnek mondhatja magát.
– Mindig voltak és lesznek körülöttünk vírusok. Mit tud ez a koronavírus, hogy képes volt világjárványt előidézni? Mitől különleges?
– Az egyik különlegessége, hogy rendkívül jól szaporodik az ember sejtjeiben. Viszonylag gyorsan került át állatról emberre, és igen jól érzi magát bennünk. Egy vírus mindig kiválasztja a neki ideális gazdaszervezetet. Legyen elég nagy ahhoz, hogy ő bőségesen szaporodhasson benne, de ne pusztuljon bele azonnal a vírusba, mert ez csökkentené a szaporodás lehetőségét, és legyen elég gyakori, hogy ő könnyen terjedhessen az egyedek között. Az ember ilyen gazdatest. A koronavírus azért is szaporodik bennünk jól, mert az immunrendszerünk lassan fejleszti ki a hatékony védelmet ellene.
– Ha a vírusok ideális közeget keresnek, akkor az ember az összes többi vírus számára is ideális. Egyre többen vagyunk, belakjuk az egész bolygót, elég nagy a méretünk…
– …egyre többet nyüzsgünk, utazunk. Így van. 2013 óta tudjuk, hogy várhatóak nagy világjárványok, éppen a felsorolt okok miatt.
– Vagyis nem azért, mert a világ elzárt laboratóriumaiban valakik az emberiség megtizedelésére törekednek.
– Hát nem. Jelentős mérföldkő, hogy éppen most sikerült előállítani a biotechnológia lehetőségeivel kifejlesztett, gyorsan és nagyüzemi módszerekkel gyártható harmadik generációs vakcinákat. Ezekkel a következő világjárványokra is van eszközünk.
– Gondolom, az eddig kapott, mumpsz vagy gyermekbénulás elleni védőoltások első és második generációs vakcinák voltak.
– Igen. Az első generációs oltások magát az elölt, szaporodásra képtelen kórokozót juttatják be a szervezetbe, így az immunrendszerünk magát a kórokozót ismeri fel, és a következő találkozásnál már kész a védekezésre. A második generációs oltások nem a teljes kórokozót, csak annak egy fehérjéjét használják, az is elég az immunrendszernek, hogy ugorjon, és kész legyen ellenanyagot termelni.
– A koronavírus elleni oltások viszont a harmadik generációhoz tartoznak. Miben mások, jobbak?
– A harmadik generációs vakcinák kiindulási elve az, hogy a szervezetbe a védekezőrendszer kiépüléséhez biztosan elegendő védekezést kiváltó anyag jusson be, és elég ideig tartózkodjon ott. Vagyis a szervezet ne tüntesse el gyorsan. Erre az a megoldás, ha magával a szervezettel termeltetjük meg a kellő mennyiséget. Mialatt a gazdaszervezet előállítja, az immunrendszernek módja van felfejlődni és sokkal hatékonyabban harcolni ellene. Az ilyen vakcinák azon az elven működnek, hogy a gazdaszervezet sejtjeivel a koronavírus tüskefehérjéjét termeltetik meg. Mégpedig úgy, hogy ennek a fehérjének a kódját tartalmazó úgynevezett messenger RNS-t (hírvivő RNS-t, mRNS-t) juttatják be a sejtekbe, így azok elkezdik termelni ezt a vírusösszetevőt. A tüskefehérje önmagában semmi bajt nem okoz, ám mivel folyamatosan ott van a szervezetben, megkezdődik az ellenanyag termelése ellene. Azt mondtam, folyamatosan ott van, de azért nem örökre, hiszen minden biológiai anyag lebomlik. A bejuttatott mRNS néhány nap alatt képes a sejtekben elindítani a tüskefehérje termelését, az immunvédekezés napok alatt felfut. Ez vagy elég, vagy nem, ezért kell megismételni az oltást három héttel később. Ez már elegendő idő a tartós védekezőrendszer felállásához. A folyamat végén a bevitt anyag nyomtalanul eltűnik a szervezetből, ám az emlékező immunsejtek ezután bármikor azonnal felismerik az így bejuttatott fehérjét.
– Minden most szóba jöhető vakcina ilyen?
– Minden harmadik generációs vakcina. Ilyen a Pfizer/BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca, a Szputnyik és az egyik kínai vakcina is. Két másik kínai pedig elölt kórokozót juttat be.
– A harmadik generációsok között van valami különbség?
– A különbség csupán annyi, melyik hogyan viszi be ezt a bizonyos hírvivő mRNS-t a szervezetbe. A Pfizer/BioNTech és a Moderna liposzómába csomagolva juttatja be. Ezt a nanoméretű buborékocskát a kozmetikai ipar is használja, így viszik be a bőrbe például a kollagént. A liposzóma nem allergén, nem károsít, összeolvad a gazdasejt felszínének hártyájával, így önti bele a messenger RNS-t, ezután kezdi termelni a sejt ezt a bizonyos vírusfehérjét, ami azonnal ki is rakódik a felszínére. Merthogy sejtfelszíni fehérje, a koronavírusnak is a felszínén található. Ennek a folyamatnak a világon semmiféle kockázata nincs. Ez az a kiváló gondolat, amely a Karikó Katalinék által kifejlesztett szabadalom lett. Nagyszerű tudományos teljesítmény!
– A többi harmadik generációs vakcina ezek szerint nem pont így juttatja be a szervezetünkbe a kellő anyagot.
– A többi vakcina DNS-alapú. Ezzel a módszerrel majomból izolált, az emberi testben nem kórokozó, szaporodásra képtelen vírusvektorokkal juttatják az mRNS-t a sejtekbe. Az mRNS-t ebben az esetben DNS-sé alakítják. Ha szigorúan vesszük, ennek egy fokkal nagyobb a kockázata, hiszen mégiscsak DNS-alapú vektorról van szó, és van esélye, hogy beépüljön a DNS-ünkbe. Csakhogy az emberi DNS rendkívül hosszú, ez a szakasz meg aprócska, ráadásul semmi olyat nem kódol, ami a sejtjeinket megzavarhatná, így hát ezt is teljes nyugalommal be lehet adni.
– Most, hogy ezeket elmondta, azonnal cáfolta az aggályokat, hogy mennyire lehet megbízható az az oltás, amelyet ilyen rövid idő alatt fejlesztettek ki. Ha jól értem, itt hosszú évek kutatómunkájáról van szó.
– Hosszú kutatási története van ennek. Úgy emlékszem, Karikó Katalinék 2018-ban szabadalmaztatták ezt az eljárást, amellyel úgy lehet módosítani egy hírvivő, messenger RNS-t, hogy ne bomoljon le azonnal. Ez a módosítás önmagában egy évtizedes kutatás eredménye volt. Úgy a kétezres évek óta küzd az orvostudomány azért, hogy az emberi génekben okozott eltéréseket génterápiás módszerrel gyógyítani lehessen. Ehhez nukleinsavat kell bevinni a szervezetbe. Összeget sem merek mondani, mennyibe kerültek eddig az erre irányuló kutatások, de dollármilliók ezreire tehető. Úgyhogy a génterápia szó megjelenése óta az ilyen kutatások csúcson vannak. Ennek köszönhető, hogy most, egy világjárvány idején elő lehetett venni az eredményeket.
– Egyre több országban jelenik meg a vírus mutációja, lehet, hogy további módosulásokat is produkál. Képesek ezt a vakcinák „lekövetni”?
– A vírust figyelő laboratóriumok folyamatosan tesztelik, van-e változás a vírusban, illetve a tüskefehérje kódoló szakaszában. A kellő változtatásokat pillanatok alatt meg lehet csinálni, vagyis gyorsan lehet alkalmazkodni. Ha megváltozik a kód, változik a beépített kód is.
– Ebből az is következik, hogy várható újabb hatékony vakcinák megjelenése?
– Várhatóan ez történik majd, Magyarországon is zajlik vakcinafejlesztés. De szükség is van újakra, hiszen szinte a teljes emberi populációt be kell oltani. És azért is, mert ha új világjárványok jönnek, szükség lesz erre a gyártókapacitásra.
– Akkor ez nem végvárak közötti titkos verseny a profitért? Úgy értem, a tudást megosztják egymás között a tudósok?
– Ezek az eredmények alapkutatásokban születtek, azoknak pedig az a természetük, hogy megosztódnak. Hosszú évtizedek óta születtek ezekről publikációk, nem véletlen, hogy minden vakcinagyártó szinte ugyanolyan módszerrel dolgozik. Ez közkincs.
– Mivel magyarázza a rengeteg rémhírt, bizalmatlanságot, ami a vakcinát és a vírust övezi?
– Édes istenem…! Bizony a médiát is okolom, hogy nem vette a fáradságot a gyors és hiteles tájékoztatásra. Ott kellett volna kezdeni, amikor szárnyra kaptak olyan elképzelések, hogy a vírus Vuhanból jön. Ilyen méretű fertőzés nem származhat egyetlen forrásból. A tudományos elképzelések szerint a föld több pontján és több fajról fokozatosan került át az emberre.
– Vagyis ne úgy képzeljük, hogy Kínában valahol valaki kevergetett egy kondér denevérlevest, és ez lett belőle?
– A világjárvány valószínűleg Kínából indult, de már vannak adatok arról, hogy a világ több pontján régebben is jelen volt egy ilyen vírus emberben kevésbé szaporodó formája. Biztosat még nem tudunk, mert nincs meg az ősvírus. Ezeket részletesen el kellett volna mondani az embereknek, és akkor nem marad tér az összeesküvés-elméleteknek.
– A múlt héten a piacon a hentes azt mondta, ő nem oltatja be magát, belé ne ültessenek chipet. Mástól is hallottam már ezt.
– Kutyatartók ismerik a chipet beültető tűt, tudják, hogy az nem olyan, mint egy vékony szérumtű. Persze lehet azt mondani, hogy de hát ez nanochip…! Az a baj, hogy ilyenkor nincs megállás, még akkor sem, ha az ember felteszi azt az egyszerű kérdést: mégis kinek lenne érdeke egy világjárvány? Az adatalapú gondolkodás logikus, ha valaki ezt használja, rájön, hogy semmiféle mikrochipet az emberbe téve nem kapunk több információt, mint számos mindennap használt forrásból.
– Én is furcsállom, hogy olyanok rettegnek attól, hogy többet megtudnak róluk, akik mobiltelefont használnak, fent vannak a Facebookon… Ha a bizalmatlanság tudáshiánnyal párosul, ott virágoznak ki ezek a jó kis elméletek.
– Én olyat is hallottam, hogy azért tesznek belénk chipet, hogy utána befolyásolni tudjanak bennünket…
– Mármint távirányítóval, mint a robotokat? Az embert?! Akinek ilyen bonyolult agya van?!
– Bizony! Mint neurobiológus, egész tudásvágyammal kívánom, bár itt tartana az idegtudomány! Egyelőre azt sem tudjuk pontosan, hogyan kapcsolódnak össze bennünk azok a hálózatok, amelyek a döntéseinket befolyásolják.
– Szerintem az is segítene, ha az emberek tisztában lennének alapdolgokkal, ha már egyszer tanultak fizikát, kémiát, biológiát.
– Teljesen egyetértek. A középiskolai oktatásban visszaszorították ezeket a tárgyakat, ami nagy hiba. Az egyetemen lassan a középiskolai tudást kell először pótoltatnunk. Annyira hiányoznak az alapok, hogy a gyerekek már azt sem tudják, mi érdekelje őket. De amint valami izgalmassal találkoznak, meglódul a fantáziájuk, és máris lehet velük dolgozni. Ez a tisztán memoriteralapú oktatás legalább ötven évvel visszaveti az országot.
– Ön viszont évek óta szervezi az Agykutatás Hete rendezvényét, ahol nyüzsögnek a gyerekek. Olyan izgalmas dolgokat láttam egy felvételen, hogy én is elmennék.
– Hát jöjjön! 2004 óta szervezzük ezt az immár kétnapos rendezvényt. A gyerekek agykutatók vezetésével kísérleteznek egereken, akár önmagukon is. Az agy nagyon izgalmas téma. Sajnos tavaly a járvány miatt elmaradt a program, még nem tudom, idén sikerül-e megtartanunk március második hetében, ahogy szoktuk.
– Ön véletlenül került a vírusfelvilágosításba, először csak pár embernek magyarázta el a helyzetet, de olyan érthetően, hogy én is ezért kerestem meg. Nem mindig sikerül olyan szakértőt találni, aki el tudja magyarázni hétköznapi szavakkal, miről van szó, és nem ragaszkodik a szakkifejezésekhez. Ez is kell az ismeretterjesztéshez.
– Egészen fiatal oktatóként tettem azt a felfedezést, hogy ha az ember nem tud valamit elmondani úgy, hogy az ötéves unokája, illetve akkor még gyereke megértse, nem is érti igazán, miről beszél. Sok olyan kiváló kollégám van, aki csak a saját tudományos perspektívájából látja a dolgokat. És sajnos olyan is, aki ismeretterjesztésre nem veszi a fáradságot. Én örülök, ha valakit hozzásegíthetek a felelős döntéshez.
Fotó: Fiala De Gábor
