Kilencvenegy nyilvános vécé üzemel Budapesten. Hogy ez sok-e, vagy kevés, az szükséghelyzetben derül ki leginkább, amikor időben el kellene érnünk a legközelebbit. Nem biztos, hogy sikerül, mert több olyan kerületi önkormányzat is van, amely egyetlen nyilvános illemhelyet sem működtet. Mindez a Város Mindenkiért aktivista csoport felméréséből derült ki, akik tesztelték a főváros illemhelyeit. Azt tapasztalták, hogy a 91 üzemképes vécé közül csak 23 volt ingyenesen használható, a többiben átlagosan 180–250 forintot kértek a látogatásért. Most, a járvány alatt, amikor a kávézók és az éttermek vagy bezártak, vagy csak elvitelre szolgálnak ki, nem működtetik a mellékhelyiségeket, így még arra sem vetemedhetünk, hogy valahová belógunk vagy bekéredzkedünk.
A válságos helyzet megoldása érdekében egy zuglói diák alkalmazást fejlesztett, amely megmutatja a hozzánk legközelebb eső nyilvános illemhelyet. Az app el is készült, bárki letöltheti ingyenesen a telefonjára. Ettől viszont még nem lett több vécé. A Város Mindenkié ezért dolgozott ki egy javaslatcsomagot az illemhelyek számának növelésére. Javaslataikat eljuttatták a Fővárosi Önkormányzathoz, illetve valamennyi kerületi önkormányzathoz. Elképzeléseikből most valóság is lehet, mert beküldték a Fővárosi Önkormányzat első részvételi költségvetésébe. Ha valahol részvételi költségvetésre ad az önkormányzat alkalmat, akkor az olyan, mintha az ott lakók bekiabálhatnának a döntéshozókhoz, és azt mondanák, halló, figyeljetek, nyilvános vécékre kellene költeni a pénzt, mert nincsenek! Vagy játszóterekre, vagy parkokra, vagy padokra, vagy bicikliútra, egyszóval csupa olyasmire, amire nekik, ott lakóknak szükségük van.
A világ több nagyvárosában adtak már lehetőséget az ott élőknek, hogy megmondhassák, a helyi vezetés mire költse a pénzét, hol vezessen át a parkon a járda, hol legyenek fák, mire lehetnének jók az eddig kihasználatlan üres területek, hogyan hasznosítsanak egy középületet. Ahol így alakították a köztereket, ott a helyiek sokkal inkább kezdtek ragaszkodni hozzá, sokkal inkább a magukénak érezték, és ezért sokkal inkább vigyáztak is rá. Ez a fajta részvételiség persze nagyobb aktivitást, hangsúlyosabb érdeklődést és nagyobb felelősségvállalást is kíván a polgároktól, olyan embereket, akik hajlandóak beleszólni a környezetük alakulásába. A zuglói diák appja, az aktivista csoportok felbukkanása mutatja, hogy nálunk is léteznek ilyen emberek, és felnőtt egy generáció, amelyik már nemcsak beszél és kritizál, hanem tenni is hajlandó.
Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.