Igen, kedves Olvasó, szeretném meghívni egy kávéra és egy jó beszélgetésre! Minden ember élete regény – közhely, de van benne igazság –, ezért keresek olyan partnereket, akik a hétköznapok harcait vívják, és a sorsuk furcsa, szép vagy drámai.
Mátraalján, falu szélén lakik az én öreg néném, motoszkál bennem az Öreg néne őzikéjének kezdő sora, míg a gyönyörű vidék egy kicsi faluja felé autózom, bár amikor eszembe jut a leendő kávépartnerem, az elandalodást fájdalom váltja fel. Hiszen a valahai bölcsészhallgató, a francia szakos Ági az elviselhetetlenről, a felfoghatatlanról, a várandóssága harmincnyolcadik héteben halva született kislányáról, Teodóráról írt nekem, aki a jogi értelmezés szerint nem gyerek, csak egy névtelen magzat. Miatta állok egy gondozott parasztház kapujában e napos-hideg szombat délelőttön, maszkban, fertőtlenítővel felszerelve, ahogy illik manapság.
