Évezredeken át az emberek időbeosztása a természetes világossághoz igazodott, amely kijelölte az alvás és ébrenlét, a munka és pihenés idejét. Bár a modern életforma ezt a rendet felülírja, belső biológiai óránk működésének legfontosabb ingere ma is a napfény. Az ehhez igazodó cirkadián ritmus a sejtekben is kimutatható, és meglepően pontos: közel (cirka) 24 óra időtartamot jelent egy nap.
Az Európai Unió döntése alapján 2021-ben minden országnak véglegesen be kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra. Ezután megszűnik az óraátállítás. A magyar kormány lapzártánkig nem határozott ez ügyben. Ami biztos: idén tavasszal még marad minden a régiben, március 28-án hajnali kettőkor háromra állítjuk az órát.
Mini jetlag hatás
Az óraátállítás valójában durva beavatkozás az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó, úgynevezett cirkadián ritmusba. Alváskutatók szerint az emberek többségét megviseli az ilyenkor jelentkező, az időzónák átlépéséhez hasonló „mini jetlag” hatás.
