Réges-régen, az idők kezdetén a kutya és a tigris jó barátok voltak, közös kunyhóban éltek. Egy nap a tigris így szólt:
– Tegyél fel forrni egy üst vizet! Elmegyek, hozok valami finomat vacsorára.
A kutya engedelmesen fel is tette forrni a vizet, és várta, mit hoz haza a tigris. Legnagyobb döbbenetére azonban lakótársa egy élő kecskét fogott vacsorára! A kecske tágra nyílt szemmel, rémülten mekegve, reszketve állt a kunyhó sarkában, a tigris szájában pedig már előre összefutott a nyál a pompás lakomára. A kutya szíve megesett a kecskén, és tanakodni kezdett, hogyan tudná megmenteni.
– Kutya barátom, nézd meg, elég forró-e már a víz!
A kutya az üsthöz ment, belenézett, és megrázta a fejét.
– Még nem elég forró!
