Gyüttmentek. Falun ezzel a nem túl hízelgő kifejezéssel illették azokat a városiakat, akik a megszokott, urbánus életüket hátrahagyva vidéken próbáltak szerencsét. Amióta sokan lettek, halkabb a gúnyos felhang, a mókuskerékből menekülők pedig igyekeznek beilleszkedni. Ki csak a melegebb hónapok idejére, ki örökre.
A fiatalok faluról városba irányuló vándorlása régi jelenség; vonzzák őket a szórakozási, ismerkedési és munkalehetőségek, a pörgés. Az elmúlt két évtizedben azonban a főváros és a megyeszékhelyek környékén tetten érhető egy ellenkező irányú mozgás is, jellemzően a fiatal párok és a kisgyerekes családok költöznek vidékre. Az egyik fő ok, hogy olcsóbban kapnak az agglomerációban házat, de a kert, a természet közelsége is erős mágnes. A járvány és a bezártság pedig még jobban megemelte a tétet.
Forradalmi változás
Tavaly húsvét előtt több vidéki polgármester is arra kérte az embereket, hogy ne utazzanak le a nyaralójukba, mert hirtelen túl sokan lettek a népszerű településeken. Az apró élelmiszerboltok kiürültek, a helyi lakosok bosszankodtak, de a kis lakásban élő családok menekülése teljesen érthető volt.
Kolléganőnk, Martinez Andó régen csak nyáron járt le családjával velencei faházukba, de amikor tavaly tavasszal bevezették az online oktatást, és szerkesztőségünk is átállt otthoni munkavégzésre, úgy döntöttek, ideje mozdulni. Áprilistól egészen a szeptemberi iskolakezdésig a nyaralóban éltek.