Igen, kedves Olvasó, szeretném meghívni egy kávéra és egy jó beszélgetésre! Minden ember élete regény – közhely, de van benne igazság –, ezért keresek olyan partnereket, akik a hétköznapok harcait vívják, és a sorsuk furcsa, szép vagy drámai.

Szép. Magas. Szomorú. Már betöltötte a harmincat, de nem látszik többnek húsznál. A családjához fűződő kapcsolata is egy kétségbeesetten lázadó huszonévesre jellemző, nem egy párkapcsolatban élő, diplomás harmincasra. Regina február közepén hagyta el a mamahotelt, ahol már fuldoklott a hazugság hálójában.

– Bizonytalan vagyok mindenben, a szeretetemben, a dühömben, a gyűlöletemben – mondja, miután a szakadó eső elűzött minket a találkozásunk helyszínéül választott parkból, majd némi töprengés után az én otthonom nappalijában kávéztunk és folytattuk a beszélgetést. Tisztes távolságra ültünk egymástól, hogy letehessük maszkokat, de még így is láttam, a szeme csupa könny. – Biztosan tudod, a nevem jelentése királynő, de amikor becsaptam magam mögött a szülői ház ajtaját, nem királynő voltam, csak egy rémült gyerek. Akitől nemcsak a kislapátját vették el a játszótéren, hanem az anyjába vetett maradék hitét is.