Ma is a fülünkbe cseng a sanzon, amit oly sokszor elénekelt titokzatosan, karcos hangján. Ritka, kivételes pályát futott be, tengernyi szeretetet, esszenciális élményt adott a közönségnek. Nem alakította a szerepeit, ő maga testesítette meg őket a jelenlétével. Az elmúlt évtizedekben a Nők Lapja végigkísérte majd hetvenévnyi pályafutását interjúkban, színházi beszámolókban, címlaptörténetekben. Kollégáink vesznek búcsút tőle a lap nevében. „…talán csak így: volt egy-két este…” – szól a dal utolsó mondata. A legenda elment, a függöny legördült.
Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Ízelítő a cikk tartalmából
További emlékek a folytatásban.
