„Passzió a puzzle, a férjem él-hal érte.” „Az asszony új hóbortja, hogy táncolni jár!” „A barátnőm a sütésben éli ki magát!” „A pasim önkéntes lett, hetente segít a Vöröskeresztnél.” „A kertészkedés nálunk családi hobbi.” Ezek a mondatok ismerősek azoknak, akik a munka, a napi mókuskerék mellett képesek bizonyos dolgokat a saját örömükre tenni, élnek a lehetőséggel, hogy a hobbijuk által növelhessék a boldogságérzetüket.

De mit jelent a hobbi? Miért van rá szükség? Mit ad a testnek, a léleknek? És mit tehet az, akinek a környezete, a családja nem örömforrásnak, hanem hóbortnak tartja? Mert azt is hallani: „Ne csináld, semmi haszna!” „Te erre szánsz időt?” „A játék csak időpocsékolás!” „Inkább az élet hasznosabb területeire fektetnél hangsúlyt!”

A hobbi szó a magyar nyelvben először az Idegen szavak szótárának 1957-es kiadásában jelent meg. Korábban az örömöt szerző tevékenység gyűjtőnevei a passzió, a kikapcsolódás, a szabadidőben végzett tevékenység voltak. Mindegy, minek nevezték vagy nevezzük, az ember ősidők óta tudja, ösztönösen érzi, hogy szükség van rá, jó hatású.

– A hobbi lényege, hogy valaki több különböző tevékenységben, több életterületen is át tudja élni a flow-élményt, ami fokozza a boldogságérzetét. Hobbi az, amit magam miatt, a szabadidőmben, a puszta élvezetért teszek – kezdi dr. Nagy Henriette klinikai szakpszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója, a Lehetnénk-e boldogabbak? című könyv szerzője. – Fontos, hogy mindenki korának, érdeklődésének megfelelő örömforrást válasszon, ha lehet, ne csak egyet, és azokat rendszeresen művelje. Mert amit a saját örömére, különösebb cél nélkül végez az ember, az jó hatással van testre, lélekre. Hobbi szinte bármi lehet: olvasás, sport, kerti munka, kreatív tevékenység, festés, szobrászkodás, zenélés, horgászás, zenehallgatás, tánc, játék, egy jó beszélgetés – a lényeg, hogy szeressük. A legtöbb embernek volt vagy van hobbija, bár tapasztalható, hogy a munka, a mindennapi rohanás olykor ezt az örömforrást, ha időszakosan is, háttérbe szorítja – mondja a szakember, akinek fő tudományos területe a pozitív pszichológia és az érzelmi intelligencia.