Nehezen tudunk ellenállni a divatos holmiknak, ezért idővel újabb és újabb színárnyalatú, stílusú darabokkal gazdagodik a gardróbunk. Vajon kiszámoltuk már, melyik éri meg jobban: drágább, tartósabb ruhákat venni ritkábban, vagy olcsóbbat gyakrabban? A környezettudatosság szempontja akkor érvényesül, ha a minél kevesebb ruha vásárlása mellett döntünk.

Mégis hogyan függ össze egy-egy termék ára, kihasználtsága, élettartama és minősége? Olof Hoverfӓlt Helsinkiben élő stratégiai és üzleti tanácsadó három éven át folyamatosan naplózta összes ruhája és cipője napi használatát. (A kísérletet a reaktor.com dokumentálta.) Tizenkét kategóriába sorolta ruhaneműit: dzsekik és kapucnis pulcsik, zakók, kötöttáruk, ingek, pólók, nadrágok, rövidnadrágok, övek, zoknik, cipők, alsótrikók, alsónadrágok. Három év alatt több mint háromszázezer adatot gyűjtött össze egy dinamikus táblázatban. Arra jutott, a holmik valódi értékét akkor mérhetjük, ha ki tudjuk mutatni, hányszor viseltük őket az árukhoz képest.

Hoverfӓlt a költséghatékonyság kiszámítására egy egyszerű képletet használt, amit mi is bátran alkalmazhatunk: a viselésenkénti költség = a vételár osztva az összes viselés számával. Az így kapott eredmény összehasonlíthatóvá teszi az azonos funkciójú ruhadarabok árát, illetve segít megválaszolni azt a kérdést is, a minőség összefügg-e az árral.