A hétköznapokban kényelmes elfogadni a felkínált adagokat, legyen szó családi ebédről vagy gyorséttermiről, ezek azonban többnyire nem esnek egybe azzal, amire valójában szüksége van a szervezetünknek. Némi odafigyeléssel és apró trükkökkel sokat tehetünk azért, hogy ne együnk többet az optimális mennyiségnél.

A táplálkozástudomány grammra pontosan meghatározza, az egyes ételfélékből és alapanyagokból mennyit tekintsünk egy adagnak: húsból például egy 10-12 dkg-os szeletet, csokoládéból pedig 30 g-ot. Nehéz elképzelni, ez valójában mit jelent. Egy akkora csirkemellfilét, ami alig nagyobb egy tízes papírzsebkendő-csomagnál, és egy tábla csoki egyharmadát. Ha ez kevésnek tűnik, az azért van, mert hozzászoktunk a nagy adagokhoz. Az elmúlt évtizedekben az árusított élelmiszerek mérete és kalóriatartalma is nőtt. Nem véletlen, hogy az európai lakosság körében átlagosan napi 500 kcal-val több az energiabevitel, mint negyven éve.

A megfelelő adagokról szakemberek által készített ajánlásokból tájékozódhatunk, például az okostanyer.hu vagy a maradeknelkul.hu oldalon. Ha biztosra akarunk menni a mennyiségek kimérésénél, a hagyományos mérleg mellett már okosmérleget, illetve okostelefonra letölthető applikációkat is bevethetünk.

– Bizonyos esetekben muszáj pontos adatokkal számolni, például a cukorbetegeknek vagy orvosi javaslatra diétázóknak, általában véve azonban nem életszerű, hogy napi szinten táblázatokat böngésszünk és mindent lemérjünk – vallja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője. – Szerencsére vannak olyan praktikák, amelyek mérleg nélkül is működnek. Az adagok meghatározásánál hagyatkozhatunk egyszerűen a kezünkre. Az „ökölmódszernek” vagy „kézdiétának” is nevezett eljárással szinte bármiből kimérhetjük a megfelelő mennyiséget. Például egy adag hús akkora, mint a nyitott tenyerünk, egy adag étel elkészítéséhez egy hüvelykujjpercnyi zsiradékot használjunk, száraztésztából egy ökölnyit számítsunk egy főre.