Romantikus látvány a különleges tájba ékelt, csupán egy gyalogos hídon megközelíthető Civita di Bagnoregio. A tizenegy fő állandó lakossal rendelkező település nem véletlenül vonzza évek óta turisták tömegeit, és jelölték világörökségnek 2022-re. Ám Olaszországban csaknem hatezer további szellemváros létezik. Rájuk vajon milyen sors vár?

Követem az ódon falak közt lustán, otthonosan mozgó macskákat, mígnem eltűnnek egy sikátorban. Szótlanul bámulom a mély völgy elképesztően sokféle árnyalatát, a lombok a Treja folyót és több ezer év történelmét rejtik. „A kísértetváros maga a völgy” – utalt egyik ismerősöm az ókori itáliai népekre, akik egykor odalent éltek. Igaz, hiszen emlékeikre, barlangjaikra máig rábukkanhatunk, de valójában a domb kisvárosa, a közép-olaszországi Calcata maga is jó eséllyel pályázik erre a címre.

Hippiközösség a hegyen

Amikor idén május elsején ott jártunk, helyi alapanyagokat használó, úgynevezett chilometro zero (zéró kilométeres, azaz olyan élelmiszerek, amelyek a közelből származnak – a szerk.) filozófiájú éttermek kínálatából választottunk ricottás-borágós palacsintát, utóbbi kék virágát úton-útfélen látni, bizonyára itt gyűjtötték. A városkapuhoz közel gitározó zenész köré még a távolságtartási szabályokat betartva is kisebb tömeg gyűlt, perselyébe pedig percenként pottyantottak aprópénzt a látogatók.