– Nem maradhatsz öt óra után a táborban, mert bezár a bazár – mondta a teniszedző, majd leültette a tizenkét éves Gergőt egy fedett buszmegállóban, hogy ott várja meg az édesanyját. – Fél óra múlva jön anyukád, és ma megint te voltál a legügyesebb – tette hozzá kedvesen.

Anya most írt sms-t, hogy fél hétre ér ide, mert be kell fejeznie egy pluszmunkát, amiért jól fizetnek, csakhogy azt hiszi, a tábor területén maradhatok addig, gondolta Gergő, majd békésen megette a maradék uzsonnáját. Közben eszébe jutott a nagymamája, aki befizette a szuper tenisztáborba, de megbetegedett, ezért nem tudja hazavinni az anyukája helyett. Ám a következő percben már nem gondolt a nagyira, mert egy vadonatúj BMW gördült a megállóba, kipattant belőle Dominik, akit eddig minden meccsen legyőzött, mégis jóban voltak. – Anyukám mondta, ne üldögélj egyedül, elviszünk hozzánk – kiabálta, és mire Gergő észbe kapott, már lágyan ölelte körül az autó finom bőrkárpitja. Gyorsan bepötyögte a telefonba Dominik címét, hogy az édesanyja tudja, hová kell érte menni, és elégedetten dőlt hátra.