Mindjárt itt a szeptember, készülünk az iskolára – igen, az egész család. Bárcsak megkérdezhetnénk Vekerdy tanár urat, mit tanácsol ebben vagy abban a helyzetben! Sajnos erre már nincs lehetőségünk, de felidézzük néhány bölcs meglátását azokból az írásaiból, amelyek korábban lapunk hasábjain jelentek meg.

Óvodásból iskolás

„Jó volna mindenkinek tudnia – szülőknek és iskolának –, hogy az iskolába óvodás megy, aki majd lassan válik iskolaéretté. Még nagyon sok mozgásra, játékra és mesére van (volna) szüksége. Számára ezek egyelőre még – testi és lelki értelemben egyaránt – a legfejlesztőbb tevékenységek.”

„Tudnunk kell, hogy a mesehallgatás az olvasás előiskolája. Az élvezettel olvasásé! Mesehallgatás közben a gyerekek belső képeket alakítanak ki, a fantázia erősödik, és az erős belső kép akár testi változásokat is hoz magával (egy jól leírt futás hallgatása vagy olvasása közben több vér gyűlik össze a hallgató vagy olvasó lábikrájában – ami aztán tovább erősíti az érzelmi azonosulást, ami kitágult világba vezeti a hallgatót, olvasót, és örömöt, élvezetet okoz).”

Írni és olvasni… de gyorsan!

„Igen, vannak gyerekek, akik már úgy mennek iskolába, hogy tudnak olvasni, és vannak, akik csak harmadikra-negyedikre (!) tudnak majd stabilan. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy aki már iskola előtt tud, az »jobb«, »tehetségesebb«, mint aki csak harmadikra-negyedikre (esetleg éppen ellenkezőleg!)”