Ünnepélyesebb címet is választhattam volna, hiszen nemrégiben vette át a Magyar Tudományos Akadémia megtisztelő kitüntetését, csakhogy tőle idegen a fennköltség, inkább lavórnyi irónia, pikírt humor, sok nevetés, elapadhatatlan kíváncsiság és egy bivaly munkabírása jellemző rá.
Különös bája van a sznobériára hajlamos világunkban, hogy egy bulvárlapokból (is) ismert újságíró kap díjat „a tudományos eredmények ismertetésében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért”.
Ez számomra is fontos, mert a szakmánk általános megbecsülését, de legalább észrevételét jelenti. Én a Story és a Best alapítói közé tartozom, és hiszek abban, hogy a bulvárújságírás is lehet színvonalas, tisztességes. Persze kapok érte hideget, meleget, mégis szeretem, ráadásul jól megfér azzal, hogy húsz éve minden szombaton három órán keresztül húsz-huszonöt perces beszélgetéseket folytatok a Klubrádióban kiváló emberekkel, és azzal sincs ellentmondásban, hogy könyvet írtam a Bolyai-díjas tudósokkal készített interjúimból. Nem értek én a neurobiológiához, a lézerfizikához vagy az agykutatáshoz, de nagyon alaposan felkészülök, és kíváncsi vagyok mindenre, mindenkire. Egy dologhoz értek: a kérdezéshez! Embereket megnyitni, sorsokat megismerni, bemutatni, együtt érezni, ez a hivatásom, a szenvedélyem, az életem. Igazi élményt jelentettek a tudós-interjúk, mert szerény, őszinte emberek, hiszen minél többet tud valaki, annál jobban látja, mennyi mindent nem tud.
Ajándék a sorstól, hogy a hivatásod a hobbid.
Vegyésznek készültem, szerencsére már a középiskolában rájöttem, nem ez az én utam. Hogy mi, azt nem tudtam, de miután matekból és történelemből jó voltam, irány a közgáz! Az egyetemi évek alatt aztán kiderült számomra, közgazda sem leszek, inkább újságíró. Négy évig a Közgazdász című újság munkatársa voltam, aztán üzemi lapok és országszerte ismert rádiók következtek, ahol a szakma legnagyobbjaival dolgozhattam.
Ennyit mindig elmondasz magadról, ha a hóhért akasztják, azaz téged kérdeznek, de én többet szeretnék! Mert te zárva tartasz hét ajtót, mint Kékszakállú a várában, miközben az interjúalanyaid ajtóit kitartóan feszegeted.