Indiából indult hódító útjára a koronavírus delta variánsa, ami mára a negyedik hullám főszereplőjévé vált. A szakértők oltással, maszkkal és távolságtartással fogadnák a következő ostromot, amit azok az országok állhatnak a leghatékonyabban, ahol az emberek amúgy is egészségtudatosan élnek.
– Mindenki azt gondolja, hogy most történelmi időket élünk, pedig szájmaszkot már a spanyolnáthajárvány alatt is viseltek az emberek. A lezárás sem újdonság: amikor például az ötvenes években a gyermekbénulás tombolt Amerikában, a gyerekeket rádión oktatták – mutat rá dr. Takács Mária, a Nemzeti Népegészségügyi Központ virológusa, aki szerint a negyedik hullámot könnyebben átvészelhetjük majd, mint a korábbiakat. Arra is emlékeztet, hogy az oltás továbbra is a védekezés legfontosabb eszköze: a delta variáns ugyanis a beoltottak többségénél általában csupán enyhe, allergiához hasonló náthás tüneteket okoz, míg az oltatlanoknál súlyos következményekkel járhat – főleg, ha gyenge immunrendszer mellett komoly társbetegség kíséri.
Magyarországon jó az átoltottság, és az is sokat számít, hogy az oltatlanok nagy része még fiatal. Viszont a delta variáns a korábbi mutánsoknál nagyobb veszélyt jelent a fiatalokra – magyarázza a szakértő.
A járványon akkor leszünk túl, ha minél többen felveszik a védőoltásokat. Az oltás segít abban, hogy a Covid a lehető legkevesebb áldozatot szedje.
‒ Nem igaz, hogy ezek kísérleti vakcinák. Az itthon forgalomban lévő oltások biztonságosak, mindegyiknél elvégezték a kötelező vizsgálatokat ‒ mondja dr. Takács Mária. ‒ Igaz, minden vakcinának lehetnek mellékhatásai, de azokra sokkal kisebb az esély, mint arra, hogy valaki elkapja a Covidot, és súlyosan megbetegszik. Például az egyik oltásfajtánál a nagyon ritkán előforduló trombózist emlegetik, miközben az intenzív osztályokon minden covidost folyamatosan védeni kell a vérrögképződéstől, mert annak veszélye végig fennáll. Az is tévhit, hogy a vakcina legyengíti az immunrendszert. Éppen ellenkezőleg: felkészíti, hogy ne akkor kelljen elkezdenie az ellenanyag-termelést, amikor találkozik a vírussal. Tulajdonképpen két hét előnyt ad a szervezetnek.
Fontos a megelőzés
Tavaly tavasszal még egy ismeretlen vírussal kellett szembenéznünk, azóta viszont sok tudás, tapasztalat halmozódott fel – és ez bizakodásra ad okot. – A járvány kezdetén még csak tüneti kezeléssel próbálkoztak a szakemberek, később a kórházakban már vírusellenes kezelést is kaptak a betegek. Idén márciustól pedig már a háziorvos is írhat fel antivirális szereket. Ahogy egyre többen estek át a fertőzésen, elérhetővé vált a plazmaterápia, amelynek során gyógyult emberekben termelődő ellenanyaggal kezelik a súlyos betegeket. Ma már olyasmire is figyelünk, hogy ha valaki otthon lábadozik, és nincs ereje felállni, akkor legalább hason feküdjön. Sokat fejlődtek a tesztek és a laborok is.
