Amit eddig magunkról, a világunkról hittünk, érvényét veszítheti veszteség idején.

Ha elakadást érzünk a gyászfolyamatban, a veszteség feldolgozásában, létezik segítség: érdemes minél többfélét kipróbálni, mert nem tudhatjuk, melyik áll leginkább harmóniában a személyiségünkkel. Lehet, hogy a szigorú napirend válik be nekünk, a rendszeresített sporttevékenység, de az is lehet, hogy szakemberhez kell fordulnunk – bármi jöhet, lényeg, hogy jobban legyünk tőle.

Járjunk önismereti terápiára

Kiváló, veszteségeket feldolgozó, elakadások megszüntetését segíteni szándékozó módszer például a szomatodráma, amely abban segít, hogy élményeken keresztül kapcsolatba léphessünk belső világunkkal: érzéseinkkel, gondolatainkkal, hiedelmeinkkel. Hogy felismeréseink által, azáltal, hogy sorsunkra tágabb nézőpontból tekintünk rá, belső erőre tegyünk szert.

A szomatodráma-játékok ereje abban rejlik, hogy a résztvevők nemcsak beszélgetnek egy adott témáról, hanem térben is megjelenítik az elakadások belső képét – magyarázza Soós Aliz szomatodráma-játékvezető. – A foglalkozás során emberek jelenítik meg az érzéseket, tüneteket, ami által megfoghatóvá válik a megfoghatatlan. Megelevenedik a belső világ, kívülről látjuk, ami bennünk zajlik, érthetővé válnak a belső mozgatórugók, és a folyamat közben együttérzővé tudunk válni önmagunkkal szemben is.

Fontos, hogy adjunk időt a gyászfolyamatnak, hogy megéljük azokat az érzéseket, amelyek felbukkannak bennünk, valamint megosszuk érzéseinket azokkal, akik érintettek a témában.