Hogyan kezdett a témával, illetve témákkal foglalkozni, és térjünk ki a címben szereplő fogalmak definíciójára is.
A rendszerváltás környékén a Tölgyfa Galériában Építész Esteket rendeztek. Én is tartottam előadást, főleg a vidéki családiház-építésről, különös tekintettel a kockaházakra és a kerítésekre. A végén a galéria vezetője, Bodor Ferenc mondta, hogy ez tulajdonképpen a magyar snassz. Ebben jól egyetértettünk. A snassz egy megbocsátó, ámde rosszallást kifejező szó: mit csináljunk, ez van, így sikerült, ezt kell szeretni. Klasszikusan a hiánygazdaság talaján születik, mondhatni, hiányból sarjad és buherálással keletkezik. A buherálás szót mindenki ismeri, aki e hazában született.
Ahogy a Kádár-kor másik kulcsszavát is: szereztem… Kifejezi, hogy végre van valami, nem tudom, mire lesz jó, de hazaviszem. Legyen pár darab betonvas, bármi.
Készültek ezekből egészen aranyos és szerethető dolgok is. Hogy egy kis aktualitással fűszerezzem a beszélgetést, nemrég fiatalok járták a Balaton környékét, és nyaralók kerítéseit fényképezték. Abban aztán van minden, vitorlástól a tulipánig. Amikor apa és barátai kiélték magukat a hegesztésben…
És a neociki?
