Egysíkú szépségideál egy színes és összetett világban

Miközben egyre gyakrabban találkozhatunk a „fogadd el magad, mindenki a maga módján szép” szlogencsokorral, virágzik az az iparág, amely a nők önbizalomhiányára épül, és mindenkire hatással van, függetlenül attól, hogy a Föld melyik pontján él. Megnéztük, valóban sokszínű-e a szépségeszmény szerte a világon.

Nemrég hatalmas port kavart a médiában, hogy kiderült: a kilencvenes évek szupermodelljeinek egyike, az ötvenhat éves Linda Evangelista azért tűnt el évekre a nyilvánosság elől, mert a rajta 2015 és 2016 során elvégzett zsírfagyasztó beavatkozások miatt eltorzult az arca, illetve a mellékhatások a teste többi kezelt részén, a combján, a hasán és a derékvonalán is jelentkeztek. Története görbe tükröt mutat társadalmunknak, amelyben a rengeteg szépészeti beavatkozás lehetősége a nők külsejével kapcsolatos óriási elvárásokkal párosul.

Kockázatok és mellékhatások

A modell a Zeltiq Aesthetics nevű cég coolsculpting nevű beavatkozását vette igénybe, aminek az a lényege, hogy igen alacsony hőmérsékletet használnak a zsírlerakódások csökkentésére. Evangelistánál azonban jelentkezett egy ritka mellékhatás, a paradox zsír-hiperplázia, aminek során a kezelt területen a zsírsejtek nem hogy kisebbek, hanem nagyobbak lettek. Evangelista szeptember végén törte meg a csendet, és írta le történetét az Instagram-oldalán. Őszintén bevallotta, hogy két fájdalmas helyreállító műtétje is volt, amelyek nem sok sikerrel jártak, és kálváriája során nemcsak munkáit veszítette el, de mély depresszióba is esett. Azt is megemlítette, hogy sokan kérték számon rajta, miért nem posztolt új képeket, miközben kortársai újra karrierjük csúcsán vannak, hiszen Christy Turlington, Naomi Campbell, Kate Moss, Cindy Crawford és Claudia Schiffer csillaga újra ragyog. Evangelista írt arról is, hogy a cég munkatársai nem világosították fel a lehetséges mellékhatásokról, sőt, a modell ügyvédjének közleménye szerint a vállalat a honlapján csak 2019-ben tüntette fel, hogy a coolsculpting nem mindig hozza a várt eredményt. Evangelista bejelentette: ötven millió dolláros kártérítési pert indít.

Célja egyértelmű: véget akar vetni a szégyenkezésnek, újra emelt fővel járni az utcán – illetve hangot szeretne adni azoknak is, akik szintén így jártak, de a médiaérdeklődés híján balszerencséjük magányos harc maradt. Valami el is indult: az Egyesült Államokban Evangelista esete óta egyre több, hasonló sorsú páciens meri felvállalni történetét.

Döbbenetes számok

Elvileg a testpozitivitás korát éljük, ami valamennyire így is van: megszokottá váltak a plus size modellek a kifutókon és a fast fashion márkák weboldalain, a reklámok szereplőin felbukkannak a striák, a narancsbőr, és kétségtelenül egyre változatosabb a nők megjelenése mind a szórakoztató-, mind a szépségiparban. A szépészeti beavatkozások száma mégis elképesztő mértékben növekszik szerte a világon. A Nemzetközi Esztétikai Plasztikai Sebész Társaság (ISAPS) minden évben kiad egy globális statisztikát arról, hogy hogyan alakult a szépészeti beavatkozások száma. A legfrissebb elérhető statisztika a 2019-es, ebben az évben több mint tizenegy millió plasztikai- (tehát műtéti) és több mint tizenhárom millió nem műtéti szépészeti beavatkozást hajtottak végre a világon, ezzel pedig előbbi 7,1, utóbbi 7,6 százalékos növekedést mutat 2018-hoz képest. A legnépszerűbb beavatkozás még mindig a mellnagyobbítás, viszont az ilyen műtétek száma valamelyest csökkent, szemben az elvégzett orrplasztikák számával, ami 13,6 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedést a szemhéjplasztika mutatta, ezekből 14,6 százalékkal többet végeztek el, mint 2018-ban. A friss, koronavírus-járvány utáni globális statisztika ugyan még várat magára, de az Amerikai Esztétikai Plasztikai Sebészeti Társaság már idén is kiadott egy nem hivatalos számsort, amely egyértelműen mutatja, hogy ugyan a járvány első szakaszában értelemszerűen csökkent a beavatkozások száma, az Egyesült Államokban minden eddiginél több nő érdeklődik az eljárások iránt, és csak tovább növekedett a szemhéj fölötti fölösleges bőr eltávolítása és a hialuronsavas arcformázás iránti igény. Ez, mint írják, egyértelműen összefüggésbe hozható a maszkviseléssel.

A szépészeti beavatkozások a fiatalok körében is világszerte egyre népszerűbbek. 2019-ben csak orrplasztikát több mint ötvenezer, 18 éven aluli személyen végeztek, a 19-34 éves korosztály körében pedig csak botoxkezelést egymillió háromszázezer esetben hajtottak végre. A tinédzserek különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen pont abban az időszakban látják gyakorlatilag mindenhol az egyformára töltött és botoxozott, szálakkal formázott arcokat, amikor személyiségük még kialakulóban van.

 – A nővé érés során a felnőtt külső minták követése kerül előtérbe, ha folyamatosan ezekkel az arcokkal találkoznak, az megerősíti a gyerekekben, hogy ez a vágyálom – hívja fel a figyelmet a trend aggasztó oldalára dr. Belső Nóra pszichiáter. – A gyerekes jelleget erősítő kinézet most a divat. És nem mindenkinek ilyen az arca, alkata, ez pedig súlyos önértékelési zavarokat és kisebbségi komplexusokat alakíthat ki. Ahelyett, hogy azt mondanánk a kamaszoknak, örüljenek, hogy egyediek, azt sugalljuk, hogy álljanak be a sorba.  

Galéria | 4 kép

Eltűnnek az egyedi vonások

Ha körülnézünk korunk ikonjainak, influenszereinek képei között, feltűnhet, hogy mennyire hasonlítanak egymásra. Mindegy, hogy a világ mely pontjáról származik az illető, ugyanaz a hegyes áll, felfelé ívelő szempár és telt ajak, széles arc- és járomcsont, keskeny, lehetőleg pisze orr köszön vissza ránk, ugyanazzal a technikával sminkelve. Instagram-arcként is híresült el ez a kinézet, amit a közmegegyezés szerint a Kardashian-klán szabadított ránk. A valóságshow-val szupersztárrá vált matriarchátus tagjai nemcsak a szórakoztatóipart változtatták meg, de arra is hatalmas hatással voltak, ahogyan a kozmetikai beavatkozásokról gondolkodunk. Lehet persze vitatkozni az origón, elvégre az egyre könnyebben elérhető eljárások nélkülük is egyre többeket vonzottak volna. De ahogy a rajongók milliói Alaszkától Tongáig gyakorlatilag hónapról hónapra, a közösségi média elterjedése után pedig 0-24-ben nézhették, hogyan változnak az alapjáraton csinos nővérek szoborszerű testekké és arcokká, úgy lettek egyre divatosabbak a beavatkozások a brazil fenékemeléstől kezdve az ajaktöltésen át a hialuronsavas töltésekig.

A Kardashianok egyenarcának trendjét egyetlen ember indította útjára, ő az, aki a család első kedvenc kozmetikai bőrgyógyásza volt. Dr. Simon Ourian eredetileg szobrásznak készült, talán innen ered, hogy páciensei is mind a kőszobrokkal mutatnak rokonságot. Az argentin származású orvos Beverly Hillsben dolgozik, klinikájánál fotózták már le Lady Gagát, Miley Cyrust és egy sor más hírességet is. Ha pedig a töltőanyagok és a szálak már nem elegendőek, a Kardashian nővérek és a milliók által körberajongott sztárok egyre nagyobb tábora dr. Jason Diamond plasztikai sebész rendelőjébe vagy éppen dr. Paul Nassifhoz megy, de dr. Robert Rey és dr. Garth Fisher is népszerű a körükben. Ők talán a legnagyobb nevek, de rajtuk kívül is sok plasztikai sebész és kozmetikai bőrgyógyász lett Instagram-sztár, töltéseiket, orrplasztikáik eredményeit százezrek, milliók követik. És ha a világ leghíresebb női úgy néznek ki, ahogy, ráadásul egyre inkább egyformák, akkor a következmények is kiszámíthatók: a világ sebészeihez tömegével érkeznek a nők Kim Kardashian vagy a rá hasonlító celebek képét lobogtatva.

Dél-Koreától Dél-Amerikáig

Az elvégzett beavatkozások száma szerint magasan az Egyesült Államokban legnépszerűbbek a szépészeti procedúrák. Az első tíz helyezett így alakul: USA, Brazília, Japán, Mexikó, Olaszország, Németország, Törökország, Franciaország, India, Oroszország. És ugyan vannak lokálisan jellemző kisebb trendek, a keresett beavatkozások mind a nyugati szépségeszménynek való megfelelést szolgálják. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az elsőrangú kozmetikai gyógyászati technikák terén jó ideje vezető szerepet betöltő Dél-Koreában a szemforma átalakítását célba vevő műtétek a legnépszerűbbek. A Közel-Kelet sem mentesül az egyenelvárások alól: Libanon és Irán az orrplasztika fellegvárai – itt a nők rendre kisebbítetik, hegyesebbé műttetik az orrukat, ami egyébként Törökországban is egyre jellemzőbb. Ami Irakot illeti, ott a plasztikázás a szakértők szerint már-már társadalmi megszállottsággá vált. Itt a bőr színének világosítása is jellemző, illetve – akárcsak Egyiptomban – nagy az esztétikai fogászat rajongóinak száma. Brazíliában nemcsak a strandkultúra miatt végeznek igen sok szépészeti beavatkozást, hanem azért is, mert az állami kórházakban ezek olcsók, illetve leírhatók az adóból, ezen felül pedig a brazil kormány minden évben közel félmillió tervezett műtétet támogat. A braziloknál ez a jelenség a „szépséghez való jog” néven ismert. Oroszországban jó ideje „a több az több” elve érvényesül, és innen ered napjaink divatos szájfeltöltési technikája, a „Russian lip”. Ennek során a Cupido-ívet hangsúlyossá teszik, ezáltal egy kicsit kifordított, szív alakú szájforma készül, ami középen dúsabb.  

 A pszichiáter szemével

Hiába hisszük, hogy mi döntünk arról, hogyan akarunk kinézni, valójában limitált lehetőségek közül választhatunk, és ezt nem mi állítjuk, ez a társadalomtudományok álláspontja.

 – Minden emberi társadalom valamilyen értelemben szabályozza az emberi testet – magyarázza K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, akinek nemrég jelent meg A bundátlan Vénusz című, a női testszőrzet biopolitikájával foglalkozó könyve. – A testünk nem a miénk, hanem viszonyrendszer, amit nem lehet elképzelni társadalmi kontextus nélkül. Gyakorlatilag a szép és a szép között választhatunk, így valójában nincs igazi választás, meg van kötve a kezünk. Nem nézhet ki úgy a testünk, ahogyan csak mi szeretnénk. Illetve azt, hogy mit szeretnénk, a mindenkori társadalmi elvárások alakítják.

A szépségipar bevételeinek jelentős része a férfiak kezében van – és amíg nagyon gazdag férfiak további gazdagodását szolgálja, addig biztos, hogy jó üzlet lesz a nők önbizalomhiányából bevételt kovácsolni. Ezzel nagyjából egyetért dr. Belső Nóra pszichiáter is. És hogy mit gondol a pszichiáter arról, hogy az ötvenpluszos nők szerte a világon (még a szupermodellek is) úgy érzik, hogy versenyre kell kelniük fiatalabb társaikkal?

– Alapvetően az ember szükséglete, félelme azt diktálja, hogy minél egészségesebben éljen. A külcsín tükrözi az egészséges, fiatalos vonalat, aki pedig kívülről fiatalabbnak látszik, az magával is elhiteti, hogy egészségesebb. Erre rátesz öregedő társadalmunk is: egyre kitolódnak a korhatárok. Régen ötvenöt évesen a nők már nyugdíjasok voltak. Egy olyan munkahelyen, ahol vannak fiatalabbak is, egy még nem nyugdíjas, de hatvan körüli ember is próbál megfelelni. Ez pedig különösen igaz azokra, akik a kinézetükre építettek karriert.

Fotó: Getty Images, Profimedia