Az alvászavarok korábban is sok embert érintettek, de az elmúlt egy-másfél évben lényegesen gyakoribbá vált ez a probléma. A jelenség oka sokrétű, de az biztos, hogy hátterében bizonyos szinten a járványhelyzet áll. Az alvászavarokat ugyanis legtöbbször a stressz és a nem megfelelő életmód, a felborult napirend okozza. Ezekből pedig, valljuk be, nincs hiány a pandémia kezdete óta. Sokan a kanapén, a gyerek mellett vagy éppen ágyban heverve dolgoznak, teljesen összevissza időbeosztással. Ebből a szempontból a home office – ami sok helyen legalább részben máig megmaradt – a több műszakos munkához hasonlítható, ami bizonyítottan felborítja a bioritmust. Gond az is, hogy manapság fényárban élünk, és emiatt megszűnik az az inger, amit régen a sötétedés okozott. Az alvásritmust ugyanis a központi idegrendszer a melatonin nevű hormon segítségével szabályozza, ami az agyban lévő tobozmirigyben termelődik annak hatására, hogy csökken a retinán keresztül bejutó fény mennyisége. Viszont ha állandóan világos van, ez a folyamat sérül. Az alvászavarokat a mozgáshiány és a túlsúly is erősíti, ezek rizikója szintén nőtt a járvány időszakában.

A Covid nyomában

Alvászavart nemcsak a felborult napirend és a folyamatos stressz okozhat, hanem maga a koronavírus is. De hogy hogyan, azt egyelőre nem tudják a kutatók.

– Egyedül az egyértelmű, hogy a koronavírus az orron át, a szaglóhámon keresztül bejut az agyba, ezt viszonylag hamar felfedezték. A vírus ugyanakkor csak kis számban teszi ezt, nagy mennyiségben nem tudták kimutatni az agyban. Emiatt merül föl a kérdés, hogy a gyakori, és lényegében az egész agyműködést érintő tüneteket okozhatja-e maga az átjutás. Egyes vélemények szerint részben igen, ugyanis a vírus közvetlenül érintheti az agy mélyén lévő hipotalamikus területeket, amelyek az alvásban fontos szerepet töltenek be. Mások úgy gondolják, hogy a Covid nem közvetlenül, hanem az általa beindított gyulladásos folyamatokon, illetve keringési zavarokon keresztül okoz agyi tüneteket. Ez lehet például a kiserek olyan elváltozása vagy szabályozási zavara, ami miatt romlik az agyi keringés. Állhat a háttérben olyan általános funkciózavar is, ami az agy immunfelügyeletét ellátó sejteket, a mikrogliáit érinti – mondja dr. Hangya Balázs PhD agykutató.

A pontos összefüggések még nem ismertek, de a Covid idegrendszeri utóhatásait az agykutató Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő csapata is vizsgálja egy nagy konzorcium tagjaként. Ezáltal sikerülhet olyan összefüggéseket találniuk, amelyek közelebb vihetnek a Covid utóhatásaként jelentkező alvászavarok és egyéb neurológiai problémák megértéséhez és megfelelő terápiájához.

Semmi sincs magától

A koronavírus közvetlen, valamint a járványhelyzet közvetett hatása mellett megmaradhattak – sőt a vészhelyzet miatt súlyosbodhattak – azok az alapbetegségek is, amelyek korábban az alvászavarok leggyakoribb okai voltak.

– Ilyenek például azok a reumatológiai vagy neurológiai problémák, amelyek fájdalommal járnak, de komoly szerepük van a pszichiátriai kórképeknek is az alvászavarokban. Ma már például tudjuk, hogy egyes betegségeknek, köztük a depressziónak és a hangulati zavaroknak bevezető tünete lehet az alvászavar. De állhat az ilyen gondok hátterében akár allergia is. Akinek ugyanis poratka-allergiája van, annak a matrac miatt éjszaka bedugulhat az orra, és amiatt nem tud aludni. Lehet kiváltó ok a kezdődő Parkinson-kór is, aminek klasszikus tüneteit szintén megelőzheti az alvászavar. Az alapbetegségeken túl olyan problémák is vezethetnek alvászavarhoz, mint például a horkolással, majd az azt megszakító éjszakai légzéskimaradással járó, mikroébredéseket okozó alvási apnoé. De említhetném a nyugtalan láb szindrómát, a periodikus lábmozgás zavart és az alvajárást, vagy éppen a bruxizmus néven emlegetett fogcsikorgatást is. A sor nagyon hosszú, a szomnológia ma már több mint száz önálló alvásbetegséget tart nyilván – mondja dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus, szomnológus főorvos.

Ésszel kezelni

A lehetséges okok nagy száma miatt fontos, hogy az alvászavarokat soha ne véletlenszerűen – és pláne ne tartósan – szedett altatókkal kezeljük, hanem a kiváltó ok alapján. Ezzel elkerülhetjük azt is, hogy a háttérben meghúzódó betegségek esetleg súlyosbodjanak.

– A legfontosabb az anamnézis felvétele, a beszélgetések során ugyanis kiderülhetnek a lehetséges kiváltó okok, rizikófaktorok. Például ha megtudjuk, hogy a betegnek fájdalmai vannak, és az alvási problémák hátterében nagy eséllyel azok állnak, akkor elsődlegesen a fájdalmakat kell kezelni. A Coviddal kapcsolatos alvászavaroknál – oki terápia híján – jellemzően melatonint kapnak a betegek, ami nem mindenkinek használ, de van, akinél segít. Ha nincsenek ismert problémák, az alvászavart pedig nem magyarázza pusztán az életmód sem, akkor rutinvizsgálatokat szoktunk lefuttatni. Kérünk például laborvizsgálatot, amelynél a pajzsmirigyproblémákat kizárandó, megnézzük az endokrinológiai paramétereket is. Koponya-MR-re egyszerű alvászavarnál általában nincs szükség, csak akkor, ha egyéb panaszok – például zsibbadás – is jelentkeznek. Ha az anamnézis felvételekor úgy látjuk, hogy valamilyen alvásbetegségről van szó, akkor javaslunk alvásvizsgálatot is – mondja a neurológus.

Segít az alvásvizsgálat

Az alvásvizsgálat különösen akkor fontos, ha az orvosok a komoly alvászavart okozó nyugtalan láb  szindrómára gyanakodnak, vagy a súlyos szövődményekkel járó alvási apnoé betegségre. (Ha utóbbi lehetősége felmerül, akkor az alvásvizsgálat a jogosítványhosszabbításnak is feltétele.) Az apnoé ritkább típusa a jellemzően agyi keringészavarokhoz vagy szívbetegségekhez társuló centrális apnoé, amelynél az agy nem adja ki a légzési parancsot, míg a másik az úgynevezett obstruktív apnoé, amelynél a garat záródik el. Ennek hátterében fül-orr-gégészeti okok is állhatnak, így szakorvos bevonására mind a kivizsgálás, mind a terápia megtervezése miatt szükség lehet. A kezelés egyszerűbb esetben történhet szájba illeszthető, éjszaka viselendő sínekkel, amelyek a légutakat az állkapocs pozicionálásával feszesíthetik, de szükség lehet műtétekre is. Bizonyos esetekben az úgynevezett pozitív nyomású légsínterápia (rövidített nevén CPAP) jelenti a megoldást. Ez egy maszkszerű eszköz, aminek lényege, hogy a garatot az alvás során enyhe pozitív nyomással tágan tartja. Az életmódváltás viszont ez esetben is fontos, az apnoénak ugyanis – az anatómiai okok mellett – komoly rizikófaktora a túlsúly és a dohányzás is.

Gyógyszert csak végszükség esetén

Ha nem kezelhető probléma okozza az alvászavart, és nem hoz javulást az életmódváltás sem, akkor első körben működhetnek a gyógynövények, így például a macskagyökér, citromfű, levendula. Altatót ideális esetben csak akkor írnak föl az orvosok, ha semmi nem segít, a probléma pedig jelentősen rontja az életminőséget. Viszont ilyenkor is a lehető legkisebb dózisban szabad csak alkalmazni az ilyen készítményeket. Neurológus szakértőnk például azt szokta mondani a betegeknek, hogy kezdetben csak negyed tablettát vegyenek be, és ha fél órán belül nem alszanak el, akkor még egy negyedet. Szóval nem szabad automatikusan bekapnunk egy egész szem altatót, és azzal kiütnünk magunkat.

Fotó: Getty Images