Ha centire pontosan nem is, de tudjuk, hol található a szívünk, a tüdőnk, tisztában vagyunk azzal is, hogy két vesénk van, valahol hátul, deréktájt. De hogy hol van az immunrendszerünk, az valahogy ködbe vész, nem véletlenül: munkájában számtalan szervünk részt vesz, működése nagyon összetett. Elég belegondolni abba, hogy molekulák és sejtek milliói dolgoznak azért – egymással szorosan együttműködve –, hogy folyamatai rendben legyenek.

Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mint egy tökéletesen megalkotott órát, ami mutatja a pontos időt egészen addig, amíg van benne elem, nem ütjük-verjük, vagy ejtjük vízbe. Ha valami baja esik, a probléma okát pedig megtalálják, akkor meg is lehet javítani. Egyvalamit viszont nem lehet vele megtenni: pontosabbá tenni annál, mint amilyenre megalkották. Így van ez az immunrendszerrel is, ami alapvetően akkor működik jól, ha alkotóelemei – magyarán szerveink, sejtjeink, általában a szervezetünk – épek és egészségesek, hozzájutnak a szükséges energiához, vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz és nyomelemekhez.

A jó immunműködéshez mindenképpen szükség van például D- és C-vitaminra, cinkre és szelénre. Viszont attól nem lesz erősebb az immunrendszerünk, ha ezek szedését túlzásba visszük. Az állítás ugyanis csak az egyik irányban igaz: a genetikai és életmódbeli tényezők által meghatározott immunműködést a hiányállapotok rontják, de a többletbevitel nem turbózza.

A boldogság szerepe

Vannak olyan esetek, amelyeknek hátterében ténylegesen immunológiai problémák húzódnak meg, de ezek nem a felső légúti betegségek, megfázásos panaszok, hanem olyan kórképek, amelyek például az ízületekben, a csontokban, a bőrben okoznak gondot.

– Ha igazolt immungyengeségről van szó, akkor nyomozásba kell kezdeni. Egyes szervi betegségek mellett okozhat például másodlagos immunhiányt a kóros soványság és az alultápláltság, a vitaminhiány vagy valamilyen felszívódási zavar. Ilyenkor először ezeket kell kezelni. Nehezebb a helyzet az elsődleges immunhiánynál, annak oka nem is mindig ismert. Ilyenkor olyan gyógyszerekkel lehet csak próbálkozni, amelyek időszakosan képesek lehetnek serkenteni egyes immunsejtek működését, vagy helyileg tudják aktivizálni az ölősejteket. Viszont ezek a szerek nem magát az immunrendszert erősítik, hanem csak a működésébe avatkoznak be célzottan, konkrét helyen – mondja dr. Kádár János immunológus, infektológus, belgyógyász főorvos.