Reggelire diós bejgli jó sok mazsolával, az 1954-es Fehér karácsony film megtekintése, rend, tisztaság és narancsillat, mert volt bőven időm kitakarítani, könnyű ebéd, laza, mégis trendi és elegáns ünnepi terítékkel, majd a fa feldíszítése. Ajándékok már egy hete becsomagolva, rozmaringággal díszítve, ünnepi világítás felkapcsolva, jöhet is a Kisjézus. A hó természetesen csendesen szállingózik. Órákon át tartó vacsora, sztorizások, nagy nevetések, kicsi sírások, este pedig az új cukorbotos pizsamámban elégedett mosollyal álomba szenderülök, kezemből pedig lágyan kicsúszik Dickenstől a Karácsonyi ének.
Ja, nem.
Banálistól a tragédiákig
Az ideális gyerekkori karácsony hajszolását jó néhány évvel ezelőtt befejeztem. Közvetlenül édesapám halála után, nagybeteg édesanyám mellett még erőltette a család az ünnepi asztalt, a díszítést, az ajándékozást, az éjféli misét, de amikor őt is elvesztettük, húgommal már soha többé nem lehettünk gyermekek, a boldog ünnep illúziója szertefoszlott.
Lehetett volna bennünk annyi tudatosság, hogy mesterségesen teremtjük meg a karácsonyt, programokkal, illatokkal, mert az ünnepi hangulat így is meg tud érkezni – de nem volt, mert még nem akartuk.
Pár év eltelt, mire újra elkezdtük megadni az év legszebb ünnepének, ami jár, de már fenntartásokkal, óvatosan, kissé megcsappant érdeklődéssel – tudatosan.
Amihez az első alkalomtól ragaszkodunk, és egyfajta új és jó szokássá vált: kis családjainkkal nem adunk ajándékot egymásnak.
Az a bizonyosság, hogy semmiféle meglepetés nem vár minket a fa alatt, illetve nekünk sem kell jó előre ötletelnünk, beszereznünk, csomagolnunk, és még aggódnunk is, hogy vajon, megfelelő-e az ajándék, egészen felszabadító érzés – és bár jelenleg a nem ideális karácsonyról írok, ez az új hagyomány mégis inkább az ideális felé billenti az ünnepünket.
Nem feltétlenül érezheti a gyerekkori felhőtlenséget például az a pár sem, aki gyermek nélkül, nagyobb család nélkül üli az ünnepet. Egészen apró-cseprő, utólag teljesen banálisnak tűnő helyzet miatt is válhat cseppet sem tökéletessé a karácsony. Egy akaratunkon kívül elhúzódó lakásfelújítás következtében könnyen előfordulhat, hogy 23-án még nincsen kész a konyha, és az ingatlan többi része is inkább romokban hever… Ilyenkor nem az jár a fejünkben, hogy hova tehetnénk még egy LED-es díszt, de vigasztalásul gondoljunk arra, hogy tulajdonképpen ebben a szezonban legalább meg sem vásároltuk a még több szép, de haszontalan bögrét, füzért, fényt, gömböt a meglévő többdoboznyi mellé.