Szecesszió, szocializmus, szeretet – Mesél a búcsúzó Gellért szálló

A budai Duna-part emblematikus épülete szokatlanul békés. Senki sem szakad ki az előtte zajló, kora esti forgalomból, hogy autójával a bejárat elé gördüljön, és bőröndökkel a kezében eltűnjön a forgóajtó mögött; ahogyan a gazdátlan szobák ablakai is vakon merednek az alattuk szaladó folyóra. Valahol a szálloda mélyén hetet üt egy óra, és sorban kialszanak a homlokzatot megvilágító fények – a Gellért hotel évekre elsötétül.

A Danubius Hotel Gellért bizonytalan időre bezárta kapuit a vendégek előtt, hogy az elkövetkező években újjáépülhessen. De mielőtt a város végső búcsút vett a múlt századi miliőtől, ellátogattunk a százhárom éves szállodába, hogy kiderítsük, hogyan lophatta be magát minden megújulásra váró hibájával együtt sokunk szívébe.

Egy ajtó bezárul

Az utolsó napokban nagy a sürgés-forgás, mindenki az átadásra készül: aki éppen nem a zárás körüli teendőkkel van elfoglalva, kihasználja az alkalmat, hogy a közös múltról vagy a változásokkal teli jövőről beszélgessen kollégáival. A szálloda igazgatójával, Bánhegyi Balázzsal a presszóban találkozunk, az egyik üveges beugróban keresünk magunknak helyet.

– 2012-ben jártam itt először, amikor a Danubius Hotels a Gellértben ünnepelte a negyvenéves jubileumát. Az egész épület nagyon látványos volt, és lenyűgözött a professzionalizmus, amivel a kollégáim lebonyolították az eseményt.

Balázs 2020-ban érkezett a győri Rába Hotelből a Gellértbe, akkor már tudta, hogy az ő feladata lesz átadni a szállodát, amelynek a története a múlt század elején kezdődött. 

A szálloda területén található meleg vízű forrás feletti építkezés nem zajlott zökkenőmentesen, 1911-től egészen 1918-ig elnyúlt az időközben kitört első világháború miatt. Egyre nehezebbé vált hozzájutni a dráguló építőanyagokhoz – az építkezés költségeit az első évben még ötmillió koronára becsülték, két év múlva az összeg már a tízmillió koronát is elérte, és tovább emelkedett –, ráadásul a háborúban harcoló férfiak távolléte munkaerőhiányt jelentett a hátországban. Az elhúzódó munkálatok miatt szállóigévé vált: „Akkor lesz kész, amikor a Gellért Fürdő.”

A kezdeti évek sikerre vitték a hotelt, azonban a második világháborúban komoly károkat szenvedett az épület. Budapest ostroma után kezdtek bele a helyreállításába, de a végső, ma ismert formáját csak 1961-ben nyerte el. Ugyan 2008-ban kísérletet tettek a felújítására, a megvalósítását keresztülhúzta a válság, így több mint negyven évig őrizte a századelő és a szocializmus hangulatát.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .