A koronavírus ellen folytatott küzdelem tökéletesen rávilágított arra, milyen kritikus szerepük van a nőknek a tudományos kutatásokban – a Covid–19 alaposabb megismerésétől a tesztelési módszerek kidolgozásán át a vírus elleni vakcina megalkotásáig. Idén február 11-én hetedik alkalommal ünnepelhetjük az ENSZ által is támogatott nők és lányok a tudományban világnapot, amelynek célja a nemek közötti egyenlőség elősegítése a tudomány és a technológia területén.
A fizikai és kémiai Nobel-díjat is elnyerő Marie Curie a tudománytörténet talán legismertebb női alakja, és Karikó Katalin biokémikusnak, a szintetikus mRNS-en alapuló vakcinák technológiája megalkotójának nevét is az egész világ megjegyezte a pandémia alatt, ám ha kapásból még néhány feltalálónőt fel kellene sorolnunk, biztosan vakargatnánk egy ideig a fejünket. Ez is jól példázza azt, hogy az elmúlt évszázadokban méltatlanul kevés figyelem jutott a tudomány és a technológia fejlődését előremozdító nőknek, sőt az UNESCO jelentése szerint jelenleg is a világ összes kutatójának több mint kétharmada férfi. És bár a 19. és a 20. század női feltalálóinak munkásságát ritkán ismerték el kellőképpen, találmányaik fontosságának ékes bizonyítéka, hogy legtöbbjük nélkül ma már el sem tudnánk képzelni az életünket.
A porcelánon nem eshet csorba
„Ha senki más nem talál fel egy tányérokat elmosogató gépet, akkor majd megteszem én” – jelentette ki Josephine Cochrane, az első háztartási mosogatógép későbbi megalkotója. Dédapja, John Fitch szabadalma volt az első amerikai gőzhajó, édesapja építőmérnökként dolgozott, de a tudásvágytól égő lány számára az értelmiségi pálya nem volt opció, még a gimnáziumot sem fejezhette be: tizenkilenc évesen férjhez adták egy tehetős üzletemberhez, az amerikai felső tízezer tagjaként a legizgalmasabb dolog, ami vele történhetett, hogy rendszeresen tarthatott fényűző vacsorapartikat. A különleges fogásokat azokban a 17. századi porcelánokban szervírozták, amelyeket Cochrane a családjától örökölt, néhány tányéron azonban egy alkalommal csorba esett mosogatás közben. Ekkor, elkeseredettségében pattant ki fejéből egy olyan masina ötlete, amely nemcsak a saját, hanem minden más háztartás problémáját megoldaná. Cochrane terveket készített, és egy George Butters nevű szerelővel a háza mögötti fészerben összerakta a prototípust, amelyben rekeszek választották el egymástól az edényeket, az alapos tisztításért pedig a nagy víznyomás felelt. Találmányát 1886-ban szabadalmazták, a megrendelések azonban csak az 1893-as chicagói Kolumbusz világkiállításon való részvételét követően kezdtek özönleni. Vállalata halála után is virágzott, utódcége jelenleg a jól ismert Whirpool.
