Télen kevesebb gyümölcshöz férünk hozzá, mint a nyári hónapokban, ilyenkor különös becsben tartjuk a citrusféléket. Noha ízre nem ez a kedvenc, közülük kiemelkedik a citrom, amiről hajlamosak vagyunk azt feltételezni – talán azért, mert régen a C-vitamin-tabletták savanyúak voltak –, hogy a többinél több C-vitamint tartalmaz. Viszont messze nincs benne olyan sok ebből a vitaminból, mint gondolnánk, tíz dekagrammja csak körülbelül 50 milligrammot rejt belőle.

– Ez azt jelenti, hogy ha a kellő bevitelt ebből akarnánk biztosítani, akkor napi 15 dekányit kellene belőle elfogyasztanunk. Ez nagyjából egy-másfél citromnak felel meg, ilyen adagban pedig nem igazán kerül az asztalra ez a citrusféle. Emiatt van az, hogy azok a gyümölcsök, amelyekből egyszerre többet fogyaszthatunk, sokkal jobb C-vitamin-forrásnak számítanak. Például a kiviben rengeteg a C-vitamin, de jó lelőhely a narancs és a mandarin is – mondja dr. Csupor Dezső farmakognózia- és fitoterápia-szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője.

Az íz mindent visz

Persze az, hogy pusztán citrom fogyasztásával nem tudunk elegendő C-vitamint bevinni, nem jelenti azt, hogy a gyümölcs vitamintartalma ne hasznosulna jól. Ez még akkor is megtörténik, ha citromlével ízesítjük a teánkat. Hiába kezd ugyanis 60 Celsius fok fölött kicsit gyorsabban bomlani a C-vitamin, ez nem jelenti azt, hogy ezen a hőfokon teljesen megsemmisül.

A citromnak baktériumellenes hatást is tulajdonítanak, sokan azt gondolják, elpusztítja a daganatsejteket is. Viszont ez is költői túlzás: bár a citromsavnak – mint minden savnak – valóban van felületfertőtlenítő képessége, és találhatók a citromban jótékony hatású vegyületek, de ezek az anyagok a gyümölcs elfogyasztásakor annyira felhígulnak, hogy a szervezetre nézve semmilyen hatásuk nincs. Tehát a citrom nem pusztítja el a véráramban lévő baktériumokat, nincs befolyással a daganatokra sem.