Január közepén bejárta a sajtót annak a feltételezhetően mogyoróallergiás kisfiúnak az esete, aki egy iskolai tortázás után rosszul lett, és anafilaxiás sokk következtében meghalt. A megrázó hír sokakban vetett fel kérdéseket a témával kapcsolatban. A legfontosabb tudnivalókat dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus és immunológus főorvos segítségével jártuk körbe, két kollégánk pedig személyes élményét meséli el.
Fokozatok
Nagyon sok mindenre lehetünk allergiásak a pollenektől a latexig, a portól az avokádóig. Általánosságban azonban három allergéncsoportról mondható el, hogy kiemelkedően nagy eséllyel vált ki anafilaxiás sokkot: gyógyszerek, rovarcsípés által a szervezetbe kerülő anyagok és egyes ételek, különösen a mogyoró.
Aki allergiás, annak nem feltétlenül lesz anafilaxiás sokkja is. Mint dr. Moric Krisztina mondja, az allergiás reakcióknak különböző fokozatait különböztethetjük meg. Mogyoróallergiánál például enyhébb esetben viszket a száj, megduzzad az ajak, testszerte kisebb mértékű csalánkiütés jelentkezik, hasi diszkomfortérzés, hasmenés lép fel. Közepesen súlyos esetben a csalánkiütés erőteljesebb, kiterjedtebb lehet, az érintett „zsibongást” érez a szájában, a nyaki ödéma terjedni kezd, megduzzad a nyelv, a gége, a garat. Ez az állapot életveszélyessé is válhat a fulladás lehetősége miatt! (De önmagában ez még nem anafilaxia!) Súlyos esetben légszomj, vérnyomásesés, sápadtság, verejtékezés, szapora pulzus, eszméletvesztés jelentkezik: ezt hívjuk anafilaxiának. Kitágulnak az erek, a légutakban görcs áll be, perceken belül összeomlik a légzés és a keringés.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az allergiás reakció súlyossága nemcsak az egyéni hajlamtól, hanem akár az allergén mennyiségétől is függhet. Van, aki megehet egy szem mogyorót, és semmi baja nem lesz, de öt szemtől zsibbad a szája, hasmenése van, tíz szem pedig már anafilaxiás sokkot válthat ki nála. És olyan is van, aki ha csak szippant egyet a levegőből, amelybe korábban mogyoróolajat spricceltek, már attól is anafilaxiás sokkja lesz.
