Hányan kutatják ma Magyarországon Erzsébet királyné életét?

Körülbelül tízen, közülük is hadd emeljem ki Pálinkás Patrícia Zita történészt, aki a könyvemet lektorálta, illetve Czédly Mónika divattervezőt, aki a királyné öltözködését kutatja és a viseleteit rekonstruálja. Rendszeresen megtalálnak azonban „műkedvelő” Erzsébet-rajongók is; felhívnak és elmondják, hogy őket kísérti a királyné, netán ők maguk Erzsébet reinkarnációi, esetleg egyik-másik családtag leszármazottjaként mutatkoznak be.

Önnél hogyan kezdődött?

Már gyerekkoromban is vonzódtam az arisztokráciához, mondtam is, hogy hercegnő szeretnék lenni, de szerintem ebben semmi meglepő nincsen, sok kislány van így ezzel. Tizenhárom éves koromban bukkantam rá egy újságcikkre, ami Erzsébet királyné halálának százéves évfordulójára készülve íródott. Attól fogva különösen izgatott a sorsa, kértem a szüleimet, hogy keressünk róla szóló könyveket, cikkeket. Azóta is szenvedélyesen érdekel az élete. A könyvem hiteles, forrásokkal bőven dokumentált életmese; igyekeztem teletűzdelni olyan újdonságokkal, amiket eddig nem vagy nem így tudott a közvélemény.

Említene példát erre?

Rengeteg mindent mondhatnék, most egy apróság jut eszembe: sokáig számos helyen egy fehér ír farkaskutyát emlegettek Shadow néven. Tudjuk, hogy Erzsébet előszeretettel adott angol nevet a kutyáinak és a lovainak. Elgondolkodtatott, hogyan hívhatott Shadow-nak, vagyis Árnyéknak egy fehér kutyát. Azt súgta a megérzésem, hogy ez nem stimmel. És végül rá is találtam olyan forrásokra, amik egyértelműen bizonyították, hogy Shadow fekete német dog volt. A kutatásaim nyomán már több helyen módosították ezt az adatot. Egyébként mindig is jól működött, ha a megérzéseimre hallgattam: a szívem sok esetben megsúgta, ha olyan kérdésre bukkantam, ahol volt kutakodnivalóm, és azt is éreztem, merre kell keresgélnem a választ. Számtalan téves információ kering Erzsébetről, sajnos olykor még a kutatók körében is. Valójában ezért kezdtem bele az egészbe: szeretném, ha mindenki az igazságot ismerné róla.