A méhnyakrákot és a HPV-t külön-külön régóta ismeri az emberiség, a vírust már 1949-ben megfigyelték elektronmikroszkóppal, DNS-ét pedig 1963-ban azonosították. Ezt követően el kellett telnie húsz évnek, hogy Harald zur Hausen német virológus kimutassa méhnyakrákos szövetben, majd a világ fokozatosan – a kilencvenes évektől – ráébredt: ez a vírus felelős a méhnyakrákok jelentős hányadáért. A német tudós ide vezető felfedezésével 2008-ban megosztott orvosi-fiziológiai Nobel-díjat kapott, ezt követően pedig megkezdték a HPV-fertőzéssel szemben védelmet adó vakcinák fejlesztését.

– Ma már egyértelmű, hogy a méhnyakrákok 98 százalékát a magas kockázatú HPV-törzsek okozzák, így aki 16-os, 31-es vagy 33-as törzzsel fertőződött meg – ezek mind magas kockázatúak –, annak gyakrabban kell méhnyakszűrésre járnia. Itt fontos a szóhasználat, ez esetben ugyanis nem a méhnyakrákot szűrjük, hanem annak megelőző állapotát – mondja dr. Koiss Róbert PhD szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus.

Túl a harmincon

Harmincéves kor alatt a HPV-fertőzés méhnyakrákot csak kis eséllyel okoz, emiatt ennek a korosztálynak nem is ajánlanak külön HPV-szűrést, számukra a klasszikus citológia az optimális. Ha nem ilyen vizsgálatot végeznének, hanem a vírus DNS-ét keresnék, akkor csak a nagyon magas átfertőzöttséget érzékelnék (a magyarországi felmérések szerint a szexuális életet élő 20-25 éves lányok 20-25 százaléka érintett), ami viszont ebben az életkorban nem jelent emelkedett rákkockázatot.

– Ennél a korosztálynál a HPV jön-megy, az esetek 80 százalékában 12-18 hónap alatt eltűnik a szervezetből. Ugyanakkor ez védettséget nem jelent, a vírus újra felbukkanhat a szervezetben, majd ismét el is tűnhet. Idősebb korban más a helyzet, akkor az átfertőzöttség csökkenni kezd, viszont akik harmincéves koruk fölött fertőződnek meg, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki rákmegelőző állapot. Ismert az is, hogy harmincéves kor alatt még a rák előtti állapotok is spontán visszafejlődhetnek – ez akár az esetek 80 százalékában is megtörténhet –, de később nincs így: harminc-harmincöt éves kor felett ezek az állapotok csak maximum 50 százalékos eséllyel szűnnek meg. Emiatt fontos, hogy harmincéves kor felett már ne citológiai vizsgálatot végezzenek, hanem HPV-alapú méhnyakszűrést – emeli ki szakértőnk.

Ha kell a figyelem

Akinél a szűrés HPV-fertőzést mutat ki, annak további vizsgálatokra van szüksége. Az egyik ilyen a sejtkenetelemzés (citológia), a másik a kolposzkópia, amelynél a méhszáj felszínét nézik meg. A harmadik az úgynevezett biomarker-vizsgálat, amely annak eldöntésére alkalmas, hogy a HPV-fertőzés miatt adott pillanatban fennáll-e rák előtti állapot, vagy sem. Ezt a vizsgálatot szintén a sejtkenetből végzik, majd az eredménye alapján döntenek arról, szükség van-e kezelésre.

Ha csak magas kockázatú HPV-fertőzésről van szó, de nincs rák előtti állapot, az érintetteknek elég félévente méhnyakszűrésen részt venniük. Gyógyszerekre nincs szükség, egyedül azok a gyógyhatású készítmények jönnek szóba, amelyek a hüvelyben alkalmazva segíthetnek csökkenteni a HPV-vel fertőzött sejtek számát, mérsékelhetik az újrafertőzés kockázatát. Antivirális szerek sajnos nincsenek, a gyógyhatású készítmények egyedül a vírus kópiaszámát csökkenthetik. De már ez is eredmény, mert ezzel vissza lehet fogni a rák előtti állapot kialakulásának, illetve a nemi szemölcsök képződésének kockázatát.

Több év biztonság

Mivel HPV-fertőzés nélkül méhnyakrák gyakorlatilag nem alakulhat ki, a negatív szűrési eredmény már tartós biztonságos jelent: ez esetben három-öt évig (ennyi a szűrési időintervallum) közel nulla a méhnyakrák kialakulásának kockázata. Szakszerűen ezt úgy mondják, ilyenkor a negatív prediktív érték közel 100 százalékos. Ezzel állítható szembe, hogy ugyanez a negatív prediktív érték – harmincéves kor fölött – egy egyszerű citológiai vizsgálatnál csak 60 százalékos. Tehát aki nyugodt akar maradni, annak HPV-alapú szűrést érdemes kérnie. Már csak azért is, mert a méhnyakrák nagyon gyakori betegség, Magyarországon évente 1000-1200 új esetet fedeznek fel, és körülbelül 400 nő veszti miatta életét. Ezek jelentős részét meg lehetne előzni rendszeres szűréssel, ugyanis a méhnyakrák az esetek 90 százalékában lassú folyamat végeredménye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a HPV-fertőzés csak több év után okoz először rákmegelőző állapotot, majd méhnyakrákot, a két végpont között akár tíz év is eltelhet tünet nélkül. A gyorsan kialakuló méhnyakráktípusok csak az esetek 10 százalékát teszik ki.

Mi a helyzet a férfiakkal?

Bár a HPV-hez köthető daganatok 90 százalékát a méhnyakrák adja, a maradék 10 százalékon osztoznak a szájüregi daganatok és a végbélnyílás körüliek, így a vírus a férfiakra nézve is veszélyes. Ráadásul náluk még szűrővizsgálatok sincsenek.

– Esetükben a fő gond, hogy míg a nőknél a méhnyak olyan predikciós hely, amelynél a vizsgálati eredmény abszolút egyértelmű, addig a férfiaknál nincs ilyen terület. Náluk sehonnan nem lehet olyan mintát venni, hogy annak negatív mivolta tényleges negativitást jelentsen. Ehhez minimum öt helyről – a húgycsőnyílásból, a makkról, a makk mögötti árokról, a fityma bőréről és a here bőréről – kellene mintát venni, de mivel a vírus mikrozárványokban is előfordulhat, még ez sem garantálná, hogy az eredmény 100 százalékos. Tesztekkel kapcsolatos klinikai vizsgálatot a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikával is végeztünk, ezek során megpróbáltunk olyan helyet találni, ahol a fertőzöttséget biztosan ki tudjuk mutatni. E mintavételi eljárás során a fül-orr-gégészek a garatmandulára gyakoroltak erős nyomást, majd az onnan kijövő nyákcsapból vették le a mintát. Ebben ki tudtuk mutatni a HPV-t, de ez a módszer klasszikus szűrésre nem alkalmas, a napi gyakorlatban nem kivitelezhető – mondja dr. Koiss Róbert.

Az óvszer sem segít?

Azt gondolnánk, hogy a HPV-fertőzésnek óvszerhasználattal elejét lehet venni, de ez nem igaz, ugyanis ez a vírus úgynevezett hámfajlagos kórokozó, átadásához elég a bőrkontaktus.

– Ha a HPV a szeméremtestre kerül, onnan a hüvelybe is be tud jutni, majd ott el tud szaporodni. Tehát behatolásra nincs szükség, bőven elég a petting. Az óvszer amiatt sem véd, mert ez a vírus olyan kicsi, hogy a pórusain át tud hatolni. A fertőzést megelőzni egyedül oltással lehet, amit Magyarországon a 7. osztályos lányok 2014 óta kaphatnak ingyenesen, 2020 ősze óta pedig a fiúk is – mondja dr. Koiss Róbert.

Szakértőnk arról is beszámol, hogy a HPV elleni oltásnak Ausztráliában már nagy hagyománya van, náluk 2006 óta kapják a tizennégy éves lányok, az elért eredmények pedig nagyon jók. A méhnyakrák el még nem tűnt, de drámaian kevesebb esetben fordul elő rák előtti állapot, ami hatalmas eredmény. Kevésbé ismert, de a HPV-oltást idősebb korban – nem csak a húszas-harmincas években – is be lehet adatni, az oltóanyagok ötvenöt éves korig törzskönyvezve vannak.

Fotó: Getty Images