Megfeszített munka, utazás egyik városból a másikba vagy a világ távoli pontjára: zárt közösségekben élnek a cirkuszművészek, akik a porondon, gumiasztalon, trapézon, lóháton, zsonglőrként szórakoztatják a nagyérdemű közönséget. A házasságok néha bizony még ma is családi érdekek mentén kötődnek. Nem így Eötvös Krisztináé és Richter Szebasztiáné, az ő esetükben győzött a szerelem és a közösen kitűzött cél.

Hatodik generáció

Az Eötvös család története a régmúltra nyúlik vissza, könyvet érdemelne. Krisztina az ötödik generációt képviseli. Persze a Richterek sem tegnap pottyantak a porondra, Szebasztián a hatodik generáció tagja, és a múltjukat egy több mint kétszáz éves feljegyzés bizonyítja, miszerint a Brandenburgi kapu mellett már cirkuszt működtettek. És ha e két híres família két fiatalja egyesült erővel, szerelemmel fűszerezett tehetséggel indul neki a nagyvilágnak, méltán viszi tovább a családi hagyományokat.

– A cirkusz nagy családja keveredik, ezt a mi példánk is bizonyítja. Az viszont mindig természetes lesz, hogy rivalizálunk, „ki a jobb” alapon. Ezzel együtt bírjuk egymást – mondja Szebasztián.

– Régen azért másképp volt, előfordult, hogy szerelmeseket akartak szétszakítani. Történtek titkos esküvők, a pár megszökött, elhagyta az országot, majd amikor megbékéltek a szülők, hazatértek – folytatja Krisztina. – A mi világunk más, óriási a családi összetartás, a válást régen szégyennek élték meg, ami a neveltetésből adódott. Nekem szerencsém van, szabad nevelést kaptam, bár apu kicsit konzervatív.