Nyerj futóversenyt, láb nélkül! – Az integrált oktatás álma

Dr. Gyarmathy Éva feledhetetlen megállapítása szerint nem nyomható be minden gyerek egy egyencsőbe, hogy egységes ízű kolbászként jöjjenek ki. Ezt ma különösen fontos szem előtt tartani, hiszen az általános iskolákban együtt oktatják a szabályosan fejlődő nebulókat az átlagtól eltérőkkel. De van egyáltalán szabályos gyerek?

Gyakran jutott eszembe a megosztott, régi Berlin, míg az integrált oktatásról gyűjtöttem információkat. Ugyanis ifjonc koromban gyorsan felfedeztem, két arca van: egy nappali és egy éjszakai. A nappali azt sugallta, minden tökéletes, közben nem voltak válaszok a kínos kérdésekre, aztán este, a sörözők mélyén ugyanazok meséltek ellentmondásokról, visszásságokról, fájdalmakról, akik a nappali idillt vetítették. S ha előreugrunk az időben harmincegynéhány évet, hasonló tapasztalatokról számolhatok be. Sok pedagógus hárította el annak lehetőségét, hogy nyilatkozzon az integrált oktatásról, majd ugyanezek a tanítók-tanárok mondták el telefonon és magánbeszélgetésekben, hogy szakmai segítők híján végtelenül nehéz a sajátos nevelési igényű és a tipikusan fejlődő gyerekek együttes tanítása.

Ismerjük meg a lehetőségeket!

A KSH közleménye szerint nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, ám a jelenséget nem lehet a járvány nyakába varrni, hiszen a növekedés évek óta tart. Vegyük hát sorra, mit érdemes tudniuk a szülőknek e helyzetben!

– A köznevelési törvény meghatározása szerint a „kiemelt figyelmet igénylő” gyerekek kategóriájába a gyermekvédelem hatáskörébe tartozók mellett a különleges bánásmódot igénylők tartoznak magyarázza Szigethi Zsófia autizmusra szakosodott gyógypedagógus, aki képzéseket tart tanítóknak-tanároknak, és ötgyerekes édesanyaként szülői szemszögből is ismeri az oktatási gyakorlatot. Utóbbiak a kiemelten tehetséges gyerekek, a BTMN-esek, azaz a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők, és az SNI-sek, a sajátos nevelési igényűek. A BTMN enyhébb probléma, kezelése az általános iskolák feladata, a köznyelvből is ismert SNI ellátása a gyógypedagógia, vagy az általános iskola és a gyógypedagógia együttműködésének körébe tartozik.

Szigethi Zsófia hangsúlyozza, hogy a szülőknek nem kell passzívan várniuk az oktatási intézmény intézkedésére, ők is kezdeményezhetik, hogy az átlagostól eltérően fejlődő gyerekeiket a területileg illetékes szakszolgálat megvizsgálja. Ilyenkor sor kerül pszichológiai vizsgálatra (IQ) és pedagógiaira is, amelynek során felmérik az olvasási, írási, helyesírási, matematikai készségeket. Ezek alapján a pedagógiai szakszolgálat megállapíthatja, BTMN-esnek számít-e a gyerek, és ha igen, a bizottság meghatározza, milyen óraszámban vegyen részt fejlesztő foglalkozásokon az iskolájában. Ha felmerül az SNI gyanúja, további vizsgálatokra küldik a gyereket, a lakóhely szerint illetékes székhelyintézménybe vagy az országos hatáskörű szakértői bizottságokhoz. 

– Sajátos nevelési igényű az a gyerek, aki a bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, továbbá ide sorolódnak az autizmus spektrumzavarral és egyéb pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási) zavarral küzdők. E csoportba tartozik még a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia és az ADHD (hiperaktivitás/figyelemzavar) is. Azokkal az SNI-s gyerekekkel, akiket alkalmasnak találnak az integrált oktatásra, gyógypedagógus is foglalkozik előírt óraszámban az általános iskolákban.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .