Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy fényvédőre csak a rekkenő hőségben vagy a strandon van szükségünk, miközben egész évben bőrápolási rutinunk része kellene hogy legyen. Hogy miért? Meglepő, de igaz: a napsugarak nyolcvan százaléka még a borúsabb napokon is áthatol a felhőkön, sőt, az UVA sugarak az ablaküvegen keresztül is elérik bőrünket, pont olyan mértékben, mintha a szabadban lennénk. Ennek tükrében bizony érdemes újragondolnunk reggeli arcápolási szokásainkat.

Az ibolyán túl

A fényvédők különböző hatóanyagai segítenek megakadályozni, hogy a nap ultraviola sugarai behatoljanak a bőr felszíni és mélyebb rétegeibe. A bőrre káros ultraviola sugarak az UVA és UVB – hatásukra elindul a bőr idő előtti öregedése, és fokozzák a komolyabb, akár végzetes bőrkárosodás kialakulásának esélyét is. A leégésért az UVB sugarak felelősek, viszont az UVA képes behatolni a bőr mélyebb rétegeibe is. Hozzájuk köthető a bőr kiszáradása, megereszkedése, a ráncok, szarkalábak kialakulása, és a pigmentfoltok megjelenése is. Ráadásul az UVA fokozza az UVB karcinogén hatásait, ami bőrrák kialakulását idézheti elő.

Átgondolt védelem

A napsugarak játszva áthatolnak az olyan könnyű anyagokon, mint a selyem, a pamut vagy a krepp. A színek is fontosak – a világosabb ruhadarabokon keresztül sokkal könnyebben elérik bőrünket, mint a sötétebb, sűrű szövésű anyagokon keresztül. Tehát, ha enyhe az idő, és a szabadban tartózkodunk, inkább sötét és szintetikus anyagokból vagy gyapjúból, farmerból, kordból készült felsőruházatot, mintsem fehér pamutinget vagy pólót viseljünk, ami mindössze 5-ös fényvédő faktornak megfelelő védelmet nyújt. 

A napszemüveg sem csupán divatkiegészítő, hanem nagyon fontos védőeszköz is, megelőzhetjük vele a napsütés miatti hunyorgás okozta szem környéki ráncokat, szarkalábakat. És mivel általában az arcunk bekenésekor kihagyjuk a szem körüli területet – ami egyébként speciális napvédő kozmetikumot igényel –, különösen jót teszünk a bőrünkkel, ha sosem hagyjuk otthon a napszemüveget.