Az elmúlt két évünket erősen beárnyékolta a koronavírus, és bár őszig nagy eséllyel nyugtunk lesz, a fertőzés utóhatásait még sokan szenvedik. Kinél és miért alakulhat ki poszt-Covid-betegség, és mit tehetünk az ilyen panaszok ellen?

Poszt-Covid, long Covid, hosszú Covid. Ezeket a kifejezéseket általában azokra a panaszokra használjuk, amelyek a koronavírus-fertőzés után velünk maradnak, pedig csak utóbbi kettő jelenti ugyanazt. Ahhoz, hogy a különbségeket megértsük, a híreket pedig értelmezni tudjuk, muszáj belemennünk a kifejezések jelentéstartalmába.

– A koronavírus-fertőzés után induló betegség négy hétig nevezhető heveny Covidnak, a négy hét és három hónap közötti időtartam már szubakut, más néven félheveny Covid. Tehát az még nem poszt-covid, amikor valaki a betegségből felépül – vagy kijön a kórházból –, és még tünetei vannak. Ez pusztán a betegség lecsengése, post-covidról csak három hónap után beszélhetünk. Utóbbi nem egyenlő a hosszú coviddal, az ugyanis az akut covid és a post-covid együttesét jelenti – avat be a nevezéktanba dr. Szekanecz Zoltán klinikai immunológus, belgyógyász, reumatológus, az MTA doktora. A professzor az egyik szerzője annak a szakmai közleménynek is, ami tavaly nyáron orvosok számára először foglalta össze magyar nyelven a post-coviddal kapcsolatos ismereteket. Mivel azóta az erről szóló tudás drámaian bővült, a laikusok közt pedig rengeteg tévhit kering, mi is az ő segítségével tekintettük át a témakört.

Esete válogatja

A professzortól megtudtuk, a legnagyobb vitát az okozza, hogy a post-covid mennyire függ össze magával a coviddal.

– A kutatásokból azt látjuk, hogy post-covid bárkinél kialakulhat, aki a covidon átesett, viszont míg gyakorisága nem mindig függ a fertőzés súlyosságától, addig mértéke már igazodhat ahhoz. Előfordulhat például, hogy annál is kialakul post-covid, aki a fertőzést kisebb náthával vészelte át, míg másnál komolyabb tünetek után sem jön létre. Általánosságban kijelenteni csak azt lehet, hogy igazán súlyos post-covid inkább csak azoknál alakul ki, akik kórházban is voltak, esetleg intenzív ellátásra is szükségük volt – emeli ki dr. Szekanecz Zoltán.

Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a vírus tovább élhet a legkülönbözőbb szervekben, másrészt olyan immunválaszt válthat ki, ami gondot okozhat, harmadrészt az akut covid alatt a vírus több szervet is károsíthat, előidézhet akár trombózist is. Ezek a problémák hosszabb távon tünetekkel, panaszokkal járhatnak. Aki oltással vészelte át a betegséget, azt kevésbé veszélyezteti a post-covid, már csak azért is, mert ilyenkor eleve kisebb eséllyel alakul ki súlyos betegség, történik komolyabb szervi károsodás.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .