Egy ködös napon a kapitány észrevesz egy, a hajója felé közeledő fényfoltot. Azonnal rádiókapcsolatba lép vele.

– Térjen ki!

– Térjen ki maga!

– Térjen ki, különben összeütközünk! Én az amerikai haditengerészet tisztje vagyok, flottánk legnagyobb csatahajójának kapitánya!

– Én meg a világítótorony őre.

A régi viccben szereplő üzengetésről többször, többen állították, hogy valóban megesett, egyes verziók szerint a kanadai partoknál, mások azt mondják, Spanyolországnál. Az amerikai hadsereg minden alkalommal cáfolt. Az igazság soha nem fog kiderülni, de ez talán nem is baj, amíg a tornyok továbbra is ott állnak rendületlenül a partokon.

Ahol nincs térerő

Jelenleg világszerte közel huszonkétezer világítótorony áll, ezeket azért építették a sziklás, veszélyes partszakaszokra, szigetekre, hogy jelzőfénnyel és hanggal segítsék a tengeri hajósok tájékozódását. A világításról az ókortól kezdve tűzzel gondoskodtak, majd jöttek az elektromos lámpák, ma pedig távirányítással vezérlik a fényeket és ködkürtöket azokban a tornyokban, amelyek a mai napig üzemelnek.

A modern navigációs eszközök elterjedésével ezek a tornyok fokozatosan elveszítették a funkciójukat. Korábban az őr feladata volt, hogy kezelje a világítást és karbantartsa az épületet, ám ahogy ők elköltöztek, sok világítótorony pusztulásnak indult. A 21. században szerencsére jött egy fordulópont; a különleges élményekre vágyó turisták miatt új életet leheltek ezekbe a csodálatos építményekbe, egy részüket például átalakították hotelnek, panziónak. Az egyik legnépszerűbb az írországi Donegal megyében található Fanad, ahol a csodálatosan felújított torony melletti három – korábban az őrök családjának fenntartott – házikó egyesíti a hagyományos kialakítást és a modern kényelmet. Jellemzően azok mennek ide nyaralni, akik szeretnének eltávolodni a hétköznapoktól és élvezni a természet nyugalmát. Ebben sokat segít, hogy nincs wifi, és a térerő is gyenge. Ennél is nagyobb elszigeteltséget – és teljes digitálist detoxot – kínál a németországi Roter Sand világítórony az Északi-tengeren. Konkrétan benne a tengerben, a parttól húsz kilométerre. Itt a wifi mellett tévé sincs, tilos az alkoholfogyasztás, kicsit kopottas a berendezés, viszont feltöltött konyha és semmihez nem hasonlítható kilátás várja a vendégeket. A luxusra áhítozóknak sem kell lemondaniuk a világítótoronyban alvásról, ők választhatják a hollandiai Harlingen városában álló tornyot, ott a rendkívül előkelő berendezésen túl pezsgős vacsora és a toronyőr által felszolgált reggeli kényezteti a szerencséseket. Aki vágyik a távolságra, ugyanakkor szeretné meghagyni annak  lehetőségét, hogy némi társasági életet éljen, az válassza a norvégiai Ålesundben található Hotel Brosundetet, amelynek negyvenhetes szobája a főépülettől pár perc sétára, a százötven éves Molja világítótoronyban található. A lakók pillanatnyi kedvüknek megfelelően dönthetnek, hogy a reggelit és a vacsorát a többi vendéggel együtt fogyasztják-e el a szálloda éttermében, vagy szobaszervizzel magukhoz rendelik a toronyba.