A magány, a magányosság érzése sokkal rosszabb, mint hinnénk. Szakértőnk szerint komolyan áthangolja az agyat. Egyes kutatások pedig azt mutatják, olyan sok negatív testi-fizikai hatással jár, mintha naponta elszívnánk másfél doboznyi cigarettát. Ugyanakkor a magány leküzdhető – azt is megmutatjuk, hogyan.

A magány nem egyszerűen az egyedüllétről szól, hiszen vannak, akik egyedül is boldogok. Mi több, az egyedüllét akár jót is tehet időszakosan: jobban tudunk saját magunkra koncentrálni, vagy akár a tanulásra, esetleg a munkánkra. A befelé forduló személyiség feltöltődni is hatékonyabban képes, ha egyedül van. A magány abban különbözik az egyedülléttől, hogy előbbi inkább egyfajta lelkiállapot. A magányt az elszigeteltség érzése jellemzi, miközben aki elszenvedi, vágyik a kapcsolatokra. Elutasítottnak és elveszettnek érezheti magát tőle az ember – okozza akár válás, új munkahely vagy iskola, valamely szerettünk elvesztése vagy az időskori elszigeteltség.

Így dolgoz meg a magány

A magány azonban nem csak az idegrendszerre hat. Lehangoltságot, tartósan depressziót okozhat. De ennél sokkal összetettebb hatással van a teljes személyiségre, sőt a testre is. Hogy hány doboz cigaretta elszívásával egyenértékű rombolást visz véghez, azt nehéz számszerűsíteni. De azzal, hogy elősegíti a stresszhormonok kiválasztását, gyengíti az immunrendszert. Ha pedig testünk ezen védőbástyáján repedések keletkeznek, hamarabb átjutnak rajta a kórokozók. Kutatások azt mutatják, hogy a tartós magány megemelheti a vérnyomást. Ennek a hatásmechanizmusát még nem sikerült teljesen feltárni, ezért csak feltételes módban beszélhetünk róla – mindenesetre a tudósok szerint esélyes, hogy van összefüggés a két dolog között. Ami viszont biztos, hogy a magányos emberek jobban begubóznak, ezáltal pedig csökken a fizikai aktivitásuk: nem hagyják el a lakást, nem mennek ki a levegőre, kevesebbet sétálnak, s ha korábban sportoltak, hamarabb felhagynak vele. Holott a mozgás az egyik legfontosabb egészségmegőrző aktivitás. A magány okoz némi tompaságot – ha depresszióval társul, az ember szinte „lefagy” tőle. Így aztán csökkenti a problémamegoldó képességet, és az emlékezetnek is rosszat tehet. Szintén nincs még bizonyítva, de folyamatban lévő kutatások a magány és az Alzheimer-kór kapcsolatát is vizsgálják.

A magány szorongást is okoz, a szorongást pedig oldani törekszünk. A leggyorsabb megoldások rendszerint a legrosszabbak: az alkohol és a cigarettázás. Nagyon rövid távon, úgy tűnik, használnak, de talán nem is kell említeni, milyen könnyen lehet belecsúszni a különböző szenvedélybetegségekbe. És mindegyikük hatványozott erővel kezdi lebontani az egészségünket. A magány kihat a szívre, és beindul a zsírfelhalmozás is, ami egyenes út a kóros elhízáshoz. És már ki is alakult az ördögi kör: mindez tönkreteszi a vérnyomást és a koleszterinszintet. A magány tehát szívkoszorúér-betegséget is okozhat – a nőknél nagyobb mértékben, mint a férfiaknál.

A depresszió elhatalmasodása alvászavarokhoz vezethet, amitől nehezebb megélni a hétköznapokat, nehezebb összpontosítani, és még rosszabb lesz tőle a kedélyállapot.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .