– Nagyon jóban lettem Marcsival – mondta nekem a napokban a kilencéves Berni.

– Hát ennek igazán örülök – válaszoltam.

– Csak egy kicsit túlviszonozza.

– Hát azt meg hogyan kell?

– Úgy, hogy állandóan ölelget, amit én nem szeretek.

Hát igen, Berninek nem elsődleges szeretetnyelve a testi érintés. Ez azért meglepetés, mert két évvel idősebb nővérének, Johannának viszont igen. Ő gyakran fejezi ki öleléssel a szeretetét. Emlékszem, egy időben Berni is megpróbálta utánozni, de nem volt természetes neki, ezért aztán fel is hagyott vele. Szóval, Berni más csatornákon küldi és fogadja a szeretetet, ha hirtelenjében meg kellene neveznem, hogy melyik közülük az elsődleges, hát azt mondanám, hogy a közös viccesvideó-nézegetés – már amennyiben ez érvényes szeretetnyelv. Nem mintha Berni egyáltalán nem igényelné a testi érintést. Erre valójában minden embernek elemi szüksége van/lenne. Olvastam, hogy a kisgyerekeknek kifejezetten szükséges, hogy időről időre valaki szeretetteljesen megnyomorgassa őket. Az embernek ugyanis a saját testét is meg kell tanulnia elfogadni és szeretni, ami akkor fog jól sikerülni, ha kisgyerekként megtapasztalhatta, hogy fizikai valójában szeretik és elfogadják őt. A szüleitől kapott öleléseken, simogatásokon, szeretgetéseken keresztül tanulja meg, hogy a teste jó, a testi igényei, szükségletei, megnyilvánulásai mind jók és szerethetők. Emlékszem egy ismerősömre, akivel egy időben sokat voltunk együtt, és mindig megdöbbenéssel figyeltem, ahogy megmosta az arcát. Teljesen nyitva volt a tenyere, egyáltalán nem simult rá az arcára, szinte hátrafeszítette az ujjait, hogy minél kisebb felületen kelljen önmagához érnie. Tudtam róla, hogy röviddel a születése után a szülei elváltak. A családja megszűnt, ő viszont ott maradt: egy nem kívánt gyerek egy nem kívánt házasságból. Nem is tudta megtanulni szeretni önmagát. Szóval minden gyerek elemi igénye, hogy szeretgessék, Berninek is, de szigorúan csak akkor, amikor ő akarja. Én bármikor szívesen megölelem és megpuszilom, de jobb, ha visszafogom magam, ha nem akarom, hogy elutasításban legyen részem. Rájöttem, a legjobb, ha kivárom, hogy ő jelezze, most megölelhetem, megpuszilhatom.