A légúti allergia tavasztól többek életét megkeseríti, de sokan nem vizsgáltatják ki a panaszt, csak sejtik, mire érzékenyek. Májusban és június elején jó néhányan haragszanak például a „nyárfaszöszre”, viszont az teljesen ártalmatlan, csak azért zavaró, mert belemegy a szembe, orrba. Aki tényleg allergiás, annál a helyzet bonyolultabb, hiába nincs ugyanis allergén a nyárfaszöszben, a vattás anyagra ráakaszkodhatnak az ebben az időszakban már megjelenő fűpollenek. A július allergia szempontjából viszonylag nyugalmas, augusztusban és szeptemberben viszont jön a fekete leves: ekkor virágzik a parlagfű és a fekete üröm. Száraz, napos időben a helyzet rossz, pláne ha a szél is föltámad.
– Ha ilyenkor a hagyományos allergiagyógyszerek nem is elegendők, az antihisztamin egyszeres adagját nyugodtan meg lehet duplázni, különösen igaz ez a korszerű, nem álmosító antihisztamin tablettákra. Tartósan alkalmazhatók azok a szteroidos orrspray-k is, amelyeket háziorvos vagy szakorvos írhat föl. Ezek, ellentétben a hagyományos orrcseppekkel, nem teszik tönkre a nyálkahártyát. Nem kell tartani a bennük lévő szteroidtól sem, annak dózisa nagyon alacsony, a kezelés és a hatás pedig csak helyi – mondja dr. Réthy Lajos csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, a Semmelweis Egyetem Családgondozási Módszertani Tanszékének vezetője.
Segít az immunterápia
Hosszabb távon érdemes elgondolkodni az immunterápiás készítmények alkalmazásán is, amelyek már nem tüneti, hanem oki terápiát jelentenek. Ezek használhatók pollenallergiáknál és olyan légúti allergiáknál is, mint a házporatka- és macskaszőr-, kutyaszőr-allergia. Az immunterápiás kezelés otthon is elvégezhető, az allergén kivonatát tartalmazó készítményt elég felvinni a szájnyálkahártyára ahhoz, hogy annak immunsejtjei rájöjjenek, az anyag nem veszélyes, erre pedig az egész szervezetet megtanítsák. Ezt a műveletet pollenszezon előtt legalább egy hónappal kell megkezdeni, majd annak végéig naponta ismételni. Tartós eredmény jellemzően három-öt év után várható. Ha az allergén egész évben jelen van (például poratka- vagy macskaszőr-allergiánál), akkor a kezelésben nem tartanak szünetet.
– Hogy ez a terápia kinél mennyire hatékony, azt legtöbbször előre is fel lehet mérni korszerű molekuláris allergiavizsgálatokkal. Egy-egy növény vagy állat 15-20 ezer fehérjéjéből ugyanis csak néhány okoz allergiát, viszont nem mindegy, melyik – emeli ki szakértőnk.
Aki például olyan molekulacsaládra allergiás, ami nem annyira specifikus egy-egy növényre (ilyen például a parlagfűben és más növényekben is jelen lévő profilin), az általában nem kezelhető eredményesen ezzel a módszerrel. Szerencsére a parlagfűallergiák jelentős többsége nem ilyen, az érintettek várhatóan jól reagálnak az immunterápiára. Az előzetes laborteszt azért ajánlott, hogy évek múltával ne legyen zsákbamacska a várható kezelés eredménye. Az ilyen terápiát a társadalombiztosítás egyelőre nem finanszírozza, de darázs- és méhmérgekre igazolt anafilaxiás esetekben már elérhető immunterápia támogatottan is. Ilyenkor azt kórházi körülmények között, kijelölt centrumokban alkalmazzák.
Túl a polleneken
– A táplálékallergiákra egyelőre csak kísérleti stádiumban léteznek immunterápiák. Az egyetlen kivétel a földimogyorónál alkalmazható készítmény, amelyre néhány hónappal ezelőtt adta áldását az amerikai és az európai gyógyszerügynökség. Ez csak meghatározott életkorban adható, kizárólag gyerekeknek és fiataloknak, szintén csak kórházi körülmények között. Folyamatban vannak még a nemzeti honosítások is, így ilyen készítmény egyelőre nem érhető el – emeli ki dr. Réthy Lajos.
Újdonság a földimogyoró-allergia megelőzéséről is kiderült, úgy tűnik ugyanis, hogy ezek a korai allergiák azért alakulnak ki, mert az allergén táplálékokat nem vezetik be időben az étrendbe. A földimogyoróra ugyanis a gyerekek nagy része úgy lesz allergiás, hogy nem is találkozik vele. A jelenséget az magyarázza, hogy allergénjei akkor is ott vannak a környezetünkben – kimutathatók a házi porban is –, ha táplálékként nem fogyasztjuk. Ha ez a minimális mennyiség ekcémás csecsemők kisebesedett bőrére kerül, azon keresztül bejuthat a véráramba. A járni még nem tudó, csúszó-mászó csecsemők könnyen be is lélegezhetik, így a tüdejükbe is bekerülhet.
