A majomhimlő egy alapvetően Afrika bizonyos országaira jellemző zoonózis (állatról emberre terjedő fertőzés), amelynek vírusát 1958-ban fedezték fel majmokban. Bár neve nem erre utal, legvalószínűbb természetes gazdái az Afrikában élő rágcsálók, amelyek között a vírus tünetmentesen terjed és fennmarad, róluk mehet át majmokra is.

Mióta ismerjük?

Emberben elsőként 1970-ben mutatták ki a majomhimlőt, viszont a betegség még Afrikában is csak szórványosan fordult elő. Az eddigi legnagyobb járvány 2017-ben tört ki, Nigériában: a majomhimlőt több száz személynél diagnosztizálták. Behurcolt eseteket is leírtak már több országban, 2013-ban például az Egyesült Államokban. Ott a megbetegedések házi kedvencként tartott prérikutyákra voltak visszavezethetők, amelyeket Ghánából importált rágcsálók fertőztek meg.

Mik a tünetei?

A betegség lappangási ideje 5 és 21 nap közötti, ebben az időszakban a fertőzés még nem terjed. Kezdeti tünetként láz és fáradtság, nyirokcsomó-duzzanat, izom- és hátfájás jelentkezik, ilyenkor a majomhimlőt még könnyű összetéveszteni más betegségekkel. A jellegzetes, főképp az arcon és a végtagokon jelentkező kiütések 1-3 nappal követik a lázas állapotot. Ezek más himlőfertőzéshez hasonlóan kiemelkednek, feltelnek, idővel kifakadnak és leszáradnak. A tünetek sokáig, 2-4 hétig is fennállhatnak.

Hogyan fertőz?

A fertőzés legkönnyebben akkor adható át, ha valaki a betegek kiütéseivel, az azokból származó váladékkal, hámsejtekkel, leszáradt varasodásával, illetve az ezekkel szennyezett ruhával, ágyneművel érintkezik. Ilyenkor a vírus a bőr mikrosérülésein is bejuthat a szervezetbe, de bekerülhet a légutakon, a szem nyálkahártyáján és az emésztőrendszeren keresztül is. A megfelelő kézhigiénia emiatt segít megelőzni a fertőződést. A majomhimlő a nyálkahártyán lévő kiütések miatt nagycseppes fertőzéssel is terjedni tud közeli kontaktusnál. Ez viszont nem olyan hatékony átadási mód, mint a koronavírusnál vagy az influenzánál ismert klasszikus cseppfertőzés (attól tehát nem kell félni, hogy a betegséget elkapjuk azért, mert a buszon valaki prüszköl).

Nemi úton is terjed?

Mivel az idén májusban felfedezett első majomhimlős esetek meleg közösségekből kerültek ki, elterjedt, hogy a majomhimlő nemi úton terjed, de ez az állítás nem állja meg a helyét. A lényeg ugyanis nem a szexuális beállítottság, hanem a közeli kontaktus. Például ha az első beteget egy birkózó-világbajnokságon fedezték volna fel, akkor biztosra lehetett volna venni, hogy a fertőzés a birkózók közt üti fel nagy arányban a fejét.