A monacói alku – II. Albert monacói herceg és felesége, Charléne Wittstock

Derékba tört karrier, törvénytelen utódok, csapodár férj, aranykalitkába zárt hercegné. A médiában megjelenő hírek szerint a monacói hercegi pár házassága a hétköznapi párkapcsolatok szintjén is távol áll az ideálistól, II. Albert herceg és Charléne hercegné mégis határozottan állítja, hogy mesébe illő összhangban élnek.

Miközben a bulvársajtónak és a lesifotósoknak hála egyre több részletre derül fény a királyi családok sokszor korántsem makulátlan életéből, világossá válik, hogy a nemesi cím nélküli lány és a társadalmi elvárások határait feszegető herceg szerelmének nemcsak az általunk ismert narratívája létezik. Sokan úgy gondolják, az egykori olimpiai úszó, Charléne monacói hercegné története is egy azok közül, amikre a válságukat élő monarchiák megpróbálják ráhúzni a tündérmese álruháját.

Boldogan éltek, amíg…

A zimbabwei születésű Charléne Wittstock gyerekkori álmai között nem szerepelt sem üvegcipellő, sem fehér paripán vágtázó herceg. Az úszóedző édesanya mellett nevelkedett kislány előtt fényes sportkarrier állt. Charléne mindössze huszonkét évesen indult Dél-Afrika színeiben a sydney-i olimpián. Pályafutásának sorsa ugyanebben az évben, azon a napon pecsételődött meg, amikor a Mare Nostrum versenysorozat monte-carlói fordulóján fellépett a dobogó legfelső fokára. A monacói trónörökösnek, II. Albert hercegnek ekkor akadt meg a szeme a fiatal úszón.

„Hihetetlenül hízelgő volt a figyelme – mesélt a későbbi hercegné első találkozásukról a Vogue-nak. – Egész este beszélgettünk és nevettünk.ˮ

A herceg, Charléne-hez hasonlóan, rajong a sportokért, többször indult a monacói bobcsapat tagjaként a téli olimpián. Az a bizonyos szikra már ott, az úszócsarnokban kipattant közöttük, de első hivatalos randevújukra csak öt évvel később került sor. Addigra Albert elfoglalta a kis városállam trónját. A torinói olimpia nyitórendezvényén már egy párként jelentek meg, négy év múlva pedig már jegyben jártak. Az esküvő egész Európát lázban tartotta, Monacóban Grace Kelly és III. Rainier herceg egybekelése óta nem volt példa hercegi lakodalomra.

Hiába szeretnénk hinni, hogy a dél-afrikai lány története ikergyerekei, Gabriella és Jakab születésével elérkezett ahhoz a ponthoz, amit a dramaturgia happy endnek nevez, a családhoz közel álló, névtelen források beszámolóira támaszkodó újságcikkek szerint a hercegi pár közös élete korántsem mesébe illő.

Hableány a szárazföldön

Sőt. A legfrissebb híresztelések szerint Charléne és Albert házassága válságba került. A közelmúltban egy francia lap írt arról, hogy a herceg évi tizenkétmillió eurót – azaz négy és fél milliárd forintot – fizet feleségének, hogy az megjelenjen mellette a hivatalos eseményeken.

Ahogy arról a magazinok és hírportálok beszámoltak, Charléne Wittstock tavaly tavasszal Dél-Afrikába utazott, de a tervezettnél jóval tovább, több hónapig maradt a kontinensen, tizedik házassági évfordulójukat is távol töltötte férjétől. A palota hivatalos közleménye szerint a hercegné fül-orr-gégészeti kezelésre szorult, és az utazásról orvosai beszélték le. A kiruccanásról cikkező újságok szerint azonban szó sincs hosszúra nyúlt lábadozásról, Charléne-nél egyszerűen betelt a pohár.

A pár kapcsolata már a házasságuk előtt sem volt felhőtlen, a jövendőbeli hercegné állítólag háromszor próbálta elhagyni Monacót az esküvő előtt, de mindannyiszor visszatessékelték a palotába, végül az útlevelét is elkobozták. Az állam állítólag egyezséget kötött vele: amint trónörököst szül az uralkodónak, szabadon elhagyhatja az országot. A szökési kísérletekre a herceg múltjának napvilágra került részletei adhattak okot. Albert kalandjaiból három házasságon kívüli gyermek született (kettőt ismert el eddig sajátjának – a szerk.), egyikük ráadásul a Charléne-nel kötött jegyessége alatt fogant meg.

Galéria | 2 kép

Ugyan mindketten cáfolták, hogy házasságuk zátonyra futott volna, és határozottan állították, hogy a hercegnének sosem fordult meg a fejében, hogy kihátráljon a kapcsolatból, Charléne azt mégis bevallotta, hogy eleinte nem találta a helyét a palotában, amin az sem segített, hogy a monacói társadalom nem látta őt szívesen.

„Kiváltságos az életem – nyilatkozta 2019-ben –, de hiányzik a családom, hiányoznak a barátaim, akik Dél-Afrikában élnek, és gyakran szomorkodom, amiért nem lehetek mindig ott nekik.ˮ

De nem csak a gyökereitől szakadt el. Ahogyan annak idején Grace Kelly, ő is feladta a karrierjét. Két évvel az esküvő után visszavonult a versenyzéstől.

„Olyan keményen próbáltam megfelelni, hogy voltak pillanatok, amikor fennállt annak a veszélye, hogy elveszítem önmagamˮ – emlékezett vissza a Monacóban töltött kezdeti időszakra.

Hamupipőkék a palotában

A közvélemény és a párról cikkező sajtó kitart amellett, hogy Charléne Wittstock a herceggel kötött házasságának foglya. Ha igazuk van, és az egykori olimpikon valóban megpróbált megszökni az esküvő elől, miért tett erőfeszítéseket az állam, hogy megakadályozza? A szökéssel járó botrányt akarták elkerülni, vagy ennél többről van szó? Lehetséges, hogy egy közember fontosabb láncszeme lenne a hercegség gépezetének, mint gondolnánk?

A 21. században egyre többször kérdőjeleződik meg a monarchiák létjogosultsága. Míg a monarchiapártiak az államformában az egység, a biztonság és a hagyományaik megőrzésének zálogát látják, a republikánusok hevesen tiltakoznak az általuk elavultnak és antidemokratikusnak vélt rendszer ellen. Bár a mérleg nyelve eddig nem billent át a köztársaságpártiak oldalára, változnak az idők. Felmérések szerint Európa legtámogatottabb monarchiájától, az Egyesült Királyságtól például egyre több fiatal fordul el. A rendszer léte pedig éppen a közembereken múlik, és mi tehetné számukra vonzóbbá az országuk élén álló királyi családokat, mint az, ha magas falakkal körülvett világukra ajtó nyílik, amin keresztül ők is beléphetnek?

Az elmúlt ötven évben már egyre gyakrabban érkeztek közemberek az európai uralkodóházakba. Ugyan a Norvég Királyság támogatottságának nem tett jót, hogy a trónörökös egy pincérnőt vett feleségül, és Meghan Markle fogadtatása is vegyes érzelmeket váltott ki a brit királyi család életét követők népes táborából; a spanyol Fülöp király, a svéd Viktória hercegnő és a dánok királyi hercege, Frigyes népszerűsége annak ellenére sem csorbult, hogy nemesi rangra tekintet nélkül választottak párt, sőt! E házasságok révén a monarchiák hátrahagytak valamit abból, amire a republikánusok előszeretettel hivatkoznak a középkor elavult maradványaként.

Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, vajon a Monacói Hercegség egy szelíd tekintetű, makulátlan múltú dél-afrikai lány segítségével próbálta-e megszilárdítani a monarchia népszerűségét, az viszont biztos, hogy egy megtört hercegné legalább olyan rosszat tesz a monarchia hírnevének, mint egy nőcsábász herceg.

Fotó: Northfoto, Profimedia