Magyarország híres termálfürdőiről, sokan egészségmegőrzési, relaxálási célból keresik fel ezeket, míg mások betegségüket szeretnék így enyhíteni, gyógyítani. Reumatológiai, bőrgyógyászati, nőgyógyászati vagy éppen urológiai problémák esetén komoly hagyománya van a gyógyfürdőzésnek, de az alkalmazás messze túlmutat ezen: vannak olyan problémák, amelyeknél a vizek gyógyhatása nemcsak szubjektív érzet, hanem mérhető tulajdonság.

– Például a kéntartalmú vizekből – ilyen fürdők elsősorban Mezőkövesd környékén találhatók – a kén bizonyítottan be tud épülni a porcokba, emiatt ezek elsősorban kopásos ízületi megbetegedéseknél lehetnek hasznosak. A kalcium- és magnéziumtartalmú vizek igazoltan jók csontritkulásnál, így főképp azoknak ajánlottak, akik oszteoporózisban szenvednek. Ismert az is, hogy a döntően szénsavas vizek a keringésnek tesznek jók, így ezeket szív- és érrendszeri problémáknál, artériás érszűkületeknél érdemes alkalmazni, de csak jól kezelt betegeknél. Emellett a szénsavas vizek jót tesznek a légzőrendszernek és a vegetatív idegrendszernek is – mondja dr. Szentiványi Csilla reumatológus szakorvos.

A jódos, brómos vizeknek relaxáló, nyugtató hatásuk van, a radonosok pedig akár a fájdalmakat is csillapíthatják. A nátriumos, nátrium-hidrogén-karbonátos termálvizeket elsősorban gyulladásos nőgyógyászati és urológia problémákra ajánlják.

Nem csak kémia

– A fürdők jótékony hatását az adja, hogy a légzőrendszeren keresztüli bejutás – azaz a belégzés – mellett a vizekben lévő ionok a bőrön keresztül behatolnak, majd a megfelelő helyen beépülnek a szervezetbe. A nyirok- és a vérkeringés szállítja őket, a transzport úgymond automatikus. Nőgyógyászati, urológiai problémáknál a gyógyvíz értékes anyagai közvetlenül is bekerülnek a szervezetbe, akár a méhig vagy a petevezetékekig is eljuthatnak. Ezt a képességet használják ki az ülőfürdőknél is. A bőrrel való érintkezés bizonyos bőrbetegségeknél előnyös. Ilyen például a pikkelysömör, az ekcéma és a szeborrea – monda szakértőnk.

A szervezetre gyakorolt hatás szempontjából számítanak a víz fizikai tulajdonságai – hőmérséklet, felhajtóerő és hidrosztatikus nyomás – is (utóbbi a folyadékok súlyából származó nyomást jelenti). Ezek az adatok azért fontosak, mert a víz ezek függvényében is hat az artériás és vénás keringésre, a kiválasztó szervrendszerre és a mozgásszervekre. A melegebb vízben például jobban tágulnak az erek, ami javítja, gyorsítja a keringést és a légzést, kedvez a szöveti anyagcserének. Mozgásszervi problémáknál a jótékony tulajdonságot a meleg izomlazító hatása is fokozza. A hidegebb víz ér- és izomösszehúzó hatással bír, ami például olyankor jó, amikor a szövetek ödémásak. Ilyenkor az alacsonyabb hőmérséklet segíti a felesleges víz kiürülését, javítja a nyirokkeringést. A hideg és meleg víz váltakozva való alkalmazása kifejezetten tonizáló hatással bír.

Ördög a részletekben

Ugyan a gyógyfürdőzés számtalan előnnyel jár, a medencékbe csak kellő körültekintéssel szabad bemerészkedni. Például a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek a meleg víz keringést megterhelő hatása miatt érdemes kardiológiai vizsgálatra is elmenniük az ilyen kiruccanások előtt. A súlyos szívbetegek figyelmét az orvosok általában föl is hívják arra, hogy esetükben a hagyományos termálvíz „tiltólistás”, csak szénsavas fürdő engedélyezett, az is csak szigorú kontroll mellett.

– Szintén fontos az orvosi konzultáció vese- és májbetegségeknél, illetve az olyan autoimmun betegségeknél, mint például a szklerózis multiplex és a reumatoid artritisz. Utóbbira sokan nem figyelnek, mondván, az is „csak” egy reumatológia betegség, amire a gyógyvíz csak jó lehet. Ugyanakkor ez a kórkép nagyon komplex, a termálvíz pedig nem minden fázisában tesz jót, van, amikor kifejezetten árt – emeli ki dr. Szentiványi Csilla.

A fürdőkkel csontritkulásnál és gerincproblémáknál, gerincsérvnél is óvatosan kell bánni, ez esetben ugyanis nem maga a víz vagy a hőfok okozhat gondot, hanem egy-egy fúvóka vagy egyéb élményelem. Ha ugyanis nem figyelünk, az erős vízsugár megnyomhatja az izmot, ami annak hatására összehúzódik, a porckorongsérv pedig „kiszakadhat”. Hasonló a helyzet súlyos csontritkulásnál, amelynél egy erősebb fúvóka nagy bajt is okozhat.

Vannak betegségek és helyzetek, amelyeknél egyáltalán nem ajánlott a gyógyfürdőzés, míg másoknál ugyan engedélyezett, de csak szigorú körültekintéssel. Előbbire jó példák az akut gyulladásos betegségek (ezalól kivétel a pikkelysömör és az ekcéma, illetve az olyan nőgyógyászati, urológiai gyulladás, amelynél a fürdőzés a kezelés része). Szintén kerülendő a termálvíz daganatos megbetegedéseknél és fertőző betegségeknél, lázas állapotoknál, nem jól beállított vérnyomásnál vagy kezeletlen szívbetegségeknél, illetve terhességnél. Rendezett vérnyomásnál, normál szívritmusnál, egyensúlyban levő szénhidrátháztartásnál, jól beállított pajzsmirigyműködésnél nem túl meleg vízben tíz-tizenöt percig lehet egy-egy alkalommal a medencében tartózkodni.

Mennyi az annyi?

A termálmedencéket a teljesen egészségeseknek is javasolt átgondoltan használniuk, a vízhőmérsékletre és a fürdési időtartamra nekik is jó figyelniük.

– Nagyjából a testhőmérsékletű vízre mondjuk azt, hogy semleges, ami ennél hidegebb vagy melegebb, az a szervezetet mindenképp megterheli – akkor is, ha amúgy nincs semmilyen egészségügyi probléma. Az általános hatás miatt a gyógyvizekben egy huzamban sok időt még egészségeseknek sem szerencsés eltölteniük – hangsúlyozza szakértőnk.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a merítkezést az ajánlott pihenőidő leteltével ne lehetne ismételni, de órákra semmiképpen sem szabad betelepülni egy-egy medencébe. Aki ezt teszi, annak számítania kell az úgynevezett fürdőreakcióra, ami ismert jelenség. Ezt az állapotot valószínűleg mindenki megtapasztalta, aki sok időt töltött fürdőben, és utána kimerültnek, álmosnak, fáradtnak érezte magát. A jelenség azért érdemel figyelmet, mert nem csak szubjektív következményei vannak, hanem

mérhető laboreltéréseket is eredményez, hatással van a vérképre, a vérsüllyedésre, sok minden egyébre.

Emiatt kell odafigyelni arra, hogy hány fokos vízben mennyi ideig tartózkodunk: húsz percnél többet még a kevésbé meleg medencékben sem tanácsos egy huzamban eltölteni. A melegebb vizekre még jobban kell figyelni, például harmincnyolc fokos vízben tizenöt-húsz percet még azoknak sem szabad fürdőzniük, akik teljesen egészségesek. Ugyanez igaz a hideg vízre, a túlzásokat ott is kerülni kell.

Kívül-belül

A gyógyvizeket nemcsak gyógyfürdőként lehet használni, hanem például borogatásként, göngyölésként, és akár belsőleg is, például ivókúrákhoz. Utóbbinál a hatásmechanizmus könnyen érthető, hiszen ha a gyógyvizeket kortyolgatjuk, a bennük lévő ionok, oldott anyagok ugyanúgy jutnak be az emésztőrendszerbe, mint a tápanyagok, vagy adott esetben a vitaminok, gyógyszer-hatóanyagok.

Fotó: Getty Images