Míg fogainkat nagy becsben tartjuk és vigyázunk rájuk, addig az őket körülvevő ínyről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Pedig annak szövete a szájüregben olyan, mint a kertben a föld: ha probléma van vele, akkor tönkremennek az amúgy nagy gonddal ápolt növények, virágok – jelen esetben a fogak.

– A pácienseimnek mindig ezt a hasonlatot mondom, mert igen beszédes. Hiába nem szuvasak ugyanis a fogak, ha a talajukkal baj van, akkor elpusztulnak, elveszítjük őket. Az íny egészségére emiatt kell nagyon figyelni. Ehhez önmagában a fogmosás nem elég, szükség van az íny tisztítására, masszírozására is. A lepedék ugyanis nemcsak a fogakra tapad, hanem az íny felületére is, lerakódik az íny és a fog közötti barázdába is. Ezen területek tisztításához külön eszközökre – fogselyemre, fogköztisztító kefékre – is szükség van. Általánosítani nem szabad, de ezeket általában elég naponta egyszer, az esti fogmosáshoz használni, illesztve elvégezni egy komplex „szájhigiéniai szertartást”. Hasznos a szájzuhany is, érdemes olyat is beszerezni és rendszeresen használni. Szintén fontos a fogkő rendszeres eltávolíttatása – mondja dr. Memari Masoud fogszakorvos, implantológus.

Javasolt figyelni arra is, hogy fogmosás közben a fogkefével az ínyt is masszírozzuk. Ezzel fokozzuk a vérkeringést, ami azért jó, mert a több vérrel több immunsejt, vitamin és ásványi anyag is érkezik. Mindez az ínyt erősíti, a kisebb-nagyobb gyulladásokat pedig csökkenti, vagy akár meg is szüntetheti. A tisztítás és masszírozás mellett jó, ha plakkfestő tablettát is használunk. Ez azért segítség, mert a fogmosás eredményét egyértelművé teszi, megmutatja, hogy a fogkefével, fogselyemmel, fogköztisztító kefével mit kell eltávolítanunk. Ha ez megtörténik, akkor az íny nem gyullad be.

Ha nő a rizikó

Bár a fogínybetegségek elsődleges oka a nem megfelelő szájhigiénia, vannak olyan tényezők – például a terhesség és a nem jól kontrollált cukorbetegség –, amelyek hajlamosítanak rá.

– Ha a szájhigiénia kifogástalan, a fogíny ezeknél az állapotoknál sem gyullad be, de a problémákhoz már az is elég lehet, ha a tisztítás egy picit hibás. Cukorbetegségnél ilyenkor a gyulladás lobbanásszerű is lehet. Hogy a különbséget értsük: míg normál esetben általában negyvennyolc óráig kell rossz szájhigiéniának fennállnia ahhoz, hogy a folyamat beinduljon, addig ilyenkor elég ehhez tizenkét óra. Várandós kismamáknál a helyzet hasonló, esetükben a rizikót a hormonváltozások és a stresszhatások növelhetik. A leendő anyukáknak emiatt már a várandósság tervezésekor érdemes elmenniük kontrollra, és meggyőződni arról, hogy nincs probléma az ínyükkel. A kockázatot immunrendszeri betegségek is emelhetik, de közvetlen oknak azok sem tekinthetők. Hasonló a helyzet a régebbi epilepszia-gyógyszerekkel, illetve egyes depresszió elleni gyógyszerekkel, amelyek szintén növelhetik a hajlamot – emeli ki dr. Memari Masoud.

Mivel számítanak a genetikai adottságok is, jó azokkal is tisztában lenni, ha pedig a hajlam valószínűsíthető, akkor fontos a szájhigiéniára az átlagosnál is jobban figyelni. Ilyenkor gyakrabban kell fogorvosi ellenőrzésre járni.

Vegyük észre a jeleket!

A fogínygyulladást kezdeti stádiumban nehéz észrevenni, eleinte az enyhe pirosodáson túl nem utal rá semmi. A probléma az esetek többségében általában csak akkor derül ki, amikor a fogmosás után vérezni kezd az íny – ilyenkor a jó forgatókönyv, ha azonnal fogorvoshoz megyünk, míg a rossz, ha a vérzéstől tartva hanyagoljuk a fogmosást.

– Az időben történő felismerést segíti, ha legalább félévente ellátogatunk a fogorvoshoz, ha pedig a legkisebb gyanú is felmerül, azonnal fölkeressük a rendelőt. Intő jel lehet például a minimális ínyviszketés, vagy ha rossz ízt érzünk a szánkban. Ilyenkor érdemes panorámaröntgent is készíttetni, az ilyen jellegű panaszok okára az is rámutathat – mondja szakértőnk.

Ha kiderül, hogy fogínybetegségről van szó, azt fontos kezeltetni, nem csak a fogak egészsége és megőrzése érdekében, hanem azért is, mert ez a probléma gócképző. A kezelés első lépése a szájhigiénia helyreállítása, fokozása, amire az érintetteknek nagyon kell figyelniük. Fontos a megfelelő C-vitamin-bevitel is, az ugyanis elengedhetetlen a szövetek gyógyulásához, a hajszálerek erősítéséhez. Orvosi oldalról a fogkő-eltávolítás mellett a lézeres kezelés jön szóba, ami egyrészt képes a gyulladást csökkenteni, másrészt ritkítani, pusztítani az azért felelős baktériumokat. Alkalmazása az egyik leggyakoribb fogászati problémára, az ínysorvadásra is megoldást jelent: ez a fénynyaláb magas energiatartalmának köszönhetően stimulálja a lágyszövetet, serkenti a gyógyulási folyamatot, regenerálja az ínytasakokat.

Ha a probléma annyira súlyos, hogy a fogak lötyögnek, már a lézer sem jelent megoldást. Ennek oka, hogy ilyenkor egyes szövetek már nemcsak sérülnek, hanem el is tűnnek. Elpusztul például a gyökérhártya, amely a gyökérszövetet a csontszövethez kapcsolja, ezáltal pedig rögzíti, helyben tartja a fogat. Mivel ezt a szövetet pótolni sem lehet (ellentétben például a csonttal és az ínnyel, amelyeknek hiánya műtétileg korrigálható valamilyen szinten), a folyamat csak addig állítható meg, amíg van valamennyi egészséges gyökérhártya. Az ezt is pusztító fogínygyulladás megelőzésére és korai felismerésére emiatt kell nagyon figyelni. A félévenkénti kontroll mellett az is elengedhetetlen, hogy azonnal fogorvoshoz forduljunk, amint ínyvérzést tapasztalunk.