A konkurens cégnél, az OKISZ Labornál dolgoztam friss diplomával divattervezőként, de mivel ők állami cég voltak, mi meg „csak” szövetkezeti, így rendszerint az örök másodikok lehettünk. Ez fut végig bennem, ahogy ott ülünk a Vérmező melletti presszóban, a vároldal tövében, közel a lakásához. Ez itt a törzshelye, többnyire itt fogadja az újságírókat, az üzleti partnereket – merthogy ilyenekkel is tárgyal, szervez, intézkedik, most is – kilencvenévesen!
Az örökifjú
Az asztalkán habos somlói galuska és fagyi, ő mesél, mesél, csillogó szemmel, én meg csak hallgatom, hallgatom, és már egyáltalán nem azt a Vámos Magdát látom, akit néhány perccel ezelőtt, amikor beléptem a cukrászdába. Visszafiatalodott a legaktívabb korszakába, élénk gesztusokkal kísérve sorolja a neveit azoknak, akik az általa előre gondosan összekészített fotókon szerepelnek, és kérdezi: emlékszel rá, tudod, ki van a képen? És én csak töröm a fejem, igen, többnyire emlékszem, de nem mindenki neve ugrik be rögtön, ám Magda azonnal kisegít. Ő itt Patz Dóri, ő meg Felkai Anikó. Igen, tudom, mondom, hiszen aki élt már a nyolcvanas években, és egy picit is foglalkozott a divattal, az tudja az itt felsorolt manökenek nevét. Rendszeresen szerepeltek az akkori magazinokban, az Ez a Divatban és persze a Nők Lapjában is, ahogy Magda is, hiszen nemcsak ruhákat tervezett, hanem divatbemutatókat, rendezvényeket szervezett, cikkeket írt, divattanácsokat adott, tévéműsorokban szerepelt.
És megint csak mesél, most éppen azt a kissé pikáns történetet, hogyan szólította meg a fiatalembereket a műszaki egyetemen, amikor férfi modelleket ment toborozni a főszabásszal. Na meg egy centivel, hogy aki méretben megfelel, azt megkérjék, vegyen részt a ruhák bemutatásában. Közülük többen még most is ott vannak a környezetében. Egy újabb fotó egy találkozóról, születésnapi összejövetelről, hiszen nemcsak a munka kötötte össze a manökenekkel – az őskorban így neveztük a modelleket –, a magánéletben is szívesen töltötték együtt az időt. Sorolja: Morvay Mari, Bártfai Sztenya, Szentpéteri Györgyi, Nádor Vera – ő volt a Divattervező Vállalat művészeti vezetője –, Csató Mari, Zám Edit… Röpködnek a nevek, a helyszínek, ahová eljutott az általuk kreált magyar divat. Az arab világtól Amerikáig, Kuvaittól Kubáig és persze a Szovjetunóig.
–Nézd, itt van Kristyán Judit az emblematikus Mino cipő reklámmal a Kálvin téren, és az ugyancsak sokak által ma is jól ismert Sütő Enikő, amikor egy szál farmerben, félmeztelenül áll háttal – ezt történetesen Fenyő János fotózta. Rengeteg manökennel dolgoztunk, kellett is a sok lány. A Szovjetunióban egyszer például kilenc hétig turnéztunk, végiglátogattuk a nagyvárosokat, Moszkvában, Rigában Leningrádban, Kijevben is volt bemutató. Istenem, soha nem felejtem el: az utunk a tengerpart mellett vezetett, ahol épp Szent Iván éjszakáját ünnepelték… Virágcsokrokkal és csokoládéval köszöntöttek, mivel megtudták, hogy aznap van a születésnapom. Ma meg… Borzasztó még rágondolni is arra, ami most ott történik.
A fiatal Vámos Magda dolgozószobájában, tervei között
Az örök szervező
Vámos Magda 1949-ben végzett a Szépmíves Líceumban, majd 1951-től állást kapott a Minőségi Női Ruhaüzemben. Később – a ruhaipar változásai következtében – 1954-től a Ruhaipari Tervező Vállalathoz került. Dolgozott a Debreceni Ruhagyár művészeti vezetőjeként is. Majd visszatért a már Magyar Divat Intézet néven működő egykori munkahelyére, ahol a tervezési főosztályt vezette. Már akkor fontos feladatának tartotta, hogy népszerűsítse a divatot, előadásokat tartott, műsorokat vezetett, cikkeket írt, és a televízióban is rendszeresen szerepelt divattanácsaival.
–Akkoriban még a Blaha Lujza téren, a Hírlapkiadó Vállalat székházában volt a Nők Lapja szerkesztősége, és a szomszédban, a Lenin körúton az MDI, sőt, alig egy sarokra tőlük, a Gyulai Pál utcában az Ez a Divat. Abban az időben sokkal többet találkoztak az újságírók és a tervezők, sajtótájékoztatókon, fotózásokon is. Nádor Ili nagyon sok képet készített a kollekcióinkból a Nők Lapjának, de rendszeresen szerepeltünk az Ez a Divatban, és egyébként is rengeteg fórum, sok-sok lehetőség kínálkozott az ismeretek terjesztésére.
