Mivel lehet spórolni, amire elsőre nem is gondolnánk?

A mosással, ami jellemzően víz- és árampazarló rendszer. Az általános vélekedéssel ellentétben érdemes telepakolni a dobot: mondjuk, nyolckilós kapacitásnál hétkilónyi ruhát tegyünk bele. Ugyanis két kisebb program többet fogyaszt, mint egy nagy. A régi szokásokat persze nehéz felrúgni, de a mai mosógépek sokkal korszerűbbek, ahogyan a mosószerek is. Jó tudni: a ruha mosásához felhasznált villamos energia kilencven százaléka a víz melegítésére megy el, és a legtöbb mosószert úgy tervezték, hogy működnek negyven fokon, de akár hideg vízzel is.

Mit érdemes felülvizsgálni a háztartásban?

A régi fagyasztót például mindenképpen, mert az szinte eszi az áramot. A sütőnek is sok energia kell, itt is érdemes utánagondolni, mennyire régi a készülék. A vízköves bojlerre is jó, ha odafigyelünk, mert a vízkő először az anódszálra csapódik ki, és ezáltal a vízkövet fűtjük fel először, nem a vizet, ami többször annyi energiát igényel. A villanybojlereket javasolt éjszakai áramra kötni, ez ugyanis kevesebbe kerül. Ezen túlmenően is, a legtöbb berendezésen, ami ideális fogyasztás mellett működik, van eco jelzés. Az indukciós főzőlap pedig feleannyi energiát fogyaszt, mint a hagyományos elektromos lap.

Kicseréljük-e az izzókat LED-lámpákra?

Nem éri meg minden esetben energiatakarékos körtéket használni.  Ezek ugyanis akkor működnek hatékonyan és kifizetődően, ha folyamatosan égnek. Vagyis az állandóan használt helyiségekben érdemes, nappaliban ideális, mert a legtöbb helyen este hat és tizenegy óra között szinte folyamatosan világítunk, ám a kamrában, vécében nem jó megoldás, hiszen ott csak rövid időt töltünk. A lassan felerősödő modern izzók egyébként a folyamatos fel-le kapcsolás miatt sokkal hamarabb elromlanak, miközben lényegi funkciójuk tulajdonképpen nem tud érvényesülni. Jó tudni: LED-es izzóból is van rossz, minőségit érdemes vásárolni.

Mi a helyzet a készenléti állapot funkcióval?

Az áramot olyan rejtett berendezések is falják, amelyek látszólag nem csinálnak semmit. Ilyenek a stand by üzemmódban hagyott készülékek, a töltés után is bedugva hagyott telefon- és laptoptöltők, és amit sokan elfelejtenek: a hangfalak. Ezeket érdemes kihúzni a konnektorból, ha nem használjuk őket. Ha belegondolunk, ez meglehetősen körülményes, és aligha fogjuk minden reggel és este körbejárni az összes eszközt, hogy ellenőrizzük őket. Erre nyújthat megoldást a kapcsolóval ellátott elosztó vagy az intelligens elosztó. Ez érzékeli, ha az eszközök áramfelvétele csökkent, és automatikusan megszünteti az áramellátást. Vagyis a gépek alvó módban nem fogyasztanak semmit. Számítások szerint évente átlagosan több mint 120 kWh energiát lehet így megspórolni.

Új ábécé

A műszaki cikkeknél régen bevezetett A-tól D-ig terjedő energiaosztály-besorolások fölött eljárt az idő. Ma már nem nagyon akad olyan termék, ami a régi besorolású A osztálynál rosszabb lenne, a cégek ezért az energiatakarékosságot a következőképpen jelölik: A+, A++ A+++.

Illetve idéntől létezik egy A-tól G-ig terjedő besorolás, és G-t már gyártani sem szabad, F-et is csak 2024-ig. Az A és a B osztály pedig annyira szigorú elbírálás alá esik, hogy a mostani A+++ hűtők sok esetben C osztályzatot kapnak. Fontos: ha most vásárolunk műszaki terméket, nem kell megijedni, ha a legjobb, amit találunk, C energiaosztályú lesz. Azt ugyanis nem is olyan régen még A+++-nak hívták, és nem a termék lett rosszabb, csak a besorolás szigorúbb.

Benedek Csanád

Fotó: Getty Images