Fogantatás, várandósság, születés: olyan misztérium ez, ami mindig is izgatta és izgatni fogja az ember fantáziáját. Márpedig a képzeletünkben és a művészetben jellemző módon hamarabb megjelenik egy-egy különös megoldás, mint ami a tudomány állása szerint lehetséges lenne – de szinte biztosak lehetünk abban, hogy a tudomány előbb-utóbb utoléri a képzeletet.
Bárány biozsákban
2017-ben járta be a világot a hír, miszerint a Philadelphiai Gyermekkórház csapata három évig tartó munka során úgynevezett biozsákot fejlesztett ki. Hat koraszülött – a 23–24. terhességi hétben járó emberi embrióhoz hasonló fizikai adottságokkal rendelkező – bárányt helyeztek a gép prototípusaiba, és az állatok négy hét elteltével is szépen fejlődtek. Azóta tovább folynak a vizsgálatok.
Mint Ács Nándor professzor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója magyarázza, a biozsák tulajdonképpen egy testhőmérsékletű folyadékkal feltöltött kis „lufi”, amelyben a magzatok szűkös mozgástérrel ugyan, de lebegnek – hasonlóan ahhoz, mint ahogy az anyaméhben tennék. A zsákon kívül egy gép látja el a méhlepény szerepét, a mesterséges köldökzsinór segítségével táplálékot és oxigént juttat a magzathoz, és eltávolítja a szén-dioxidot. A professzor érdekességként jegyzi meg, hogy a bárányok várandóssága több szempontból hasonlít az emberéhez, nem véletlen, hogy ezeknek az állatoknak a segítségével próbálják modellezni, mi történne egy emberi magzattal hasonló körülmények között. Az átlátszó zsáknak köszönhetően mellesleg magát a méhen belül zajló folyamatot is jól lehet tanulmányozni.
Azt jelentené mindez, hogy hamarosan az emberi magzatok fejlődéséhez sem lesz szükség többé anyaméhre? A szakember óva int az elhamarkodott következtetésektől.
– A mesterséges méh a koraszülött babák megmentője lehet, a kutatások is ebből a célból zajlanak – mondja Ács Nándor. – Jelenleg a 18–20. héten született babáknak nem minden esetben van esélyük a túlélésre. Még a néhány héttel később világra jövő újszülötteknek is nagyon nagy hányada beteg vagy sérült lesz. Ha azonban a születésük után bele lehetne helyezni őket egy ilyen biozsákba, ami minden szükségletükről gondoskodna, és amelyben biztonságos körülmények között fejlődhetnének tovább, akkor jelentős mértékben megnövekednének az esélyeik a túlélésre és az egészséges életre.
Fontos hangsúlyozni, hogy a babák életének első szakasza mindenképpen az anyaméhben zajlana: a kis embrió ereinek bele kell nőnie a méh falába, ki kell alakulnia a köldökzsinórnak és a szerveknek, ami a tizenkettedik-tizenharmadik hétig zajlik le. Csak ezután merülhetne fel az, hogy életterük a biozsákba helyeződjön át, és az is csak akkor, ha a szülés megindulása miatt elkerülhetetlen. A professzor szerint az ilyen típusú mesterséges méh tíz éven belül a valóságunk része lesz.
