1. helyezett – BÁNFALVI MÓNIKA 40, gyógypedagógus, logopédus, Nyergesújfalu
Szerettem volna leszokni a stresszevésről, de a várakozásaimat messze felülmúlta az eredmény; a családomnak is fontos lett, hogy egészségesen táplálkozzunk, mozogjunk, és minőségi időt szánjunk egymásra. A program elején folyton szorongtam, a kudarcot tragédiának éltem meg, de ma már a mindennapjaimat a hitem, a hálám, a pozitív gondolkodásmódom határozza meg. Ez nem azt jelenti, hogy minden problémamentes, hanem azt, hogy amikor nehéz helyzetbe kerülök, megpróbálom a helyén kezelni azt, és nem engedem, hogy beborítsanak a sötét fellegek. Az éneklés, bábozás, fuvolázás, olvasás és a mozgás feltöltenek energiával, ahogy az egymásra figyelős randik is a férjemmel, és a mély beszélgetések a barátaimmal. Amikor beküldtem a jelentkezési lapomat, a mérleg nyelve hetvenkilenc kilón állt, most hatvanat mutat. Nem gondoltam, hogy egyszer belőlem is ilyen életerős, sportos, csinos nő válhat. Most biciklivel járok munkába, futok, és hetente háromszor-négyszer tornázom Béres Alexandra videóira.
Én soha nem voltam ilyen jó kondiban, javult a testtartásom; a férjem kilenc kilót fogyott, a vérnyomása rendeződött; az anyósom, akinek a jelentkezésemet köszönhetem, szintén öt kilóval kevesebbet nyom. A családom újra egészségesen működik, már nem görcsölök úgy a nevelésen, mint rég, ezt érzik a gyerekek, és sokkal önállóbbak, fesztelenebbek. A férjemmel is mélyült a kapcsolatunk, összehozott minket az életmódváltás. A leadott kilók száma mellett a legnagyobb sikert az új szemléletmódom jelenti, hogy képes vagyok szabadabban, hálával tekinteni az életemre. Ahogy telnek az évek, megöregszem majd, a szexi alak eltűnik, és csupán ez a gondolkodás marad meg, de úgy vélem, akkor is boldog ember leszek. Mert amikor belenézek a tükörbe, végre azt a Mónikát látom benne, aki valójában vagyok.
2. helyezett – TÓTH ZSUZSANNA 51, diplomás ápoló, Eger
Ha belegondolok, hogy alig mertem elmenni az első találkozóra! Ma már tudom, hogy csodálatos ajándékot kaptam az élettől; annyi fogyókúra után most végre tényleg életmódot váltottam – ami nem ér véget, hanem folytatódik. Sárvári Györgyi pszichológus hatalmas változást idézett elő bennem, látom, ahogy belenézek a tükörbe, mert egy sokkal magabiztosabb nő tekint vissza rám. Már nem görnyedten indulok el reggelente, hanem kihúzott háttal, egyenes tartással. Nagyon hálás vagyok Nagy-Kónya Rebeka dietetikusnak a tanácsaiért, megtanultam, hogy sokkal több folyadékot kell innom, és nem muszáj minden finomságról lemondanom, időnként igenis belefér. Ma már kikapcsolódásnak élem meg a főzést, az pedig igazi bónusz, hogy a férjem is ugyanazt fogyasztja, mint én. Másképp gondolkodom a mozgásról; korábban kényelmesebb volt munka után lepihenni, és most sem könnyű az éjszakázások és a hétvégi munkák mellett edzeni, de annyira jó hatással van rám, hogy igazán megéri! A program előtt már nagyon szenvedtem testileg, a komoly alvászavarok, a rengeteg hőhullám rettenetes volt. Hiába szedtem mindenféle gyógynövényes kapszulákat, azok ideig-óráig segítettek, de utána még erősebben tértek vissza a tünetek.
Milyen jó erről múlt időben beszélni! El sem hiszem, hogy újra alszom, és naponta legfeljebb egy-két enyhébb hőhullámot érzékelek, azok is inkább akkor jönnek, ha valami miatt stresszelek. Bízom benne, hogy a hasonló problémával küzdő nők erőt merítenek a példámból. Hihetetlen, hogy helyes étkezéssel és rendszeres testedzéssel micsoda változást lehet elérni. Tíz kilót fogytam, tele vagyok energiával, és büszke vagyok magamra, hogy ezt megcsináltam! És elárulok még valamit. Újra elkezdtem nyelvet tanulni, németet. Eddig mindig csak kínlódtam vele, de most elvárásoktól mentesen fogtam bele, és kifejezetten élvezem a tanulást. Nagyon boldog vagyok, én tényleg nyertem tíz évet!
3. helyezett – KOVÁCSNÉ TÓTH HAJNI 44, diplomás ápoló, Nagyszénás
Olyan volt ez az időszak számomra, mintha egy tanulmányi kiránduláson vettem volna részt, aminek a végére megszerettem a testem. Kamaszkoromtól vágytam arra, hogy Nő legyek, az a nagybetűs. Abban a hitben ringattam magam, hogy ha elolvasom a nagy pszichológusok könyveit, akkor majd jön az önszeretet is. Hát nem jött. Amikor belenéztem a tükörbe – gyűlöltem –, csak egy szürke idegent láttam. Senki sem nézett nőnek, én saját magamat sem. A cuki Hajni voltam, a töltött galamb, aki mindenki gondját-baját megoldja. Ekkor jött a Nők Lapja, én pedig végre felálltam a kanapéról, és elkezdtem tenni magamért! A célom az volt, hogy példát mutassak, és bebizonyítsam, két műszak mellett is megoldható, hogy figyeljünk önmagunkra. Sikerült: sokan velem együtt karcsúsodnak, mozognak! Erre a rengeteg pozitív üzenetre, megkeresésre nem számítottam, és a követőim is ösztönöznek arra, hogy ezt nem szabad abbahagyni, ez a valódi életmódváltás! Az állapotfelmérésen kiderült, hogy a felkaromban nincs semmi erő. Elkezdtem mozogni, és a karom, vállam szépen formálódik. Először négy-öt percet tudtam tornázni félkilós súlyokkal, ma pedig már végigcsinálom a negyvenperces gyakorlatot háromkilós súlyzókkal. A tükörből már nem a lidérc fancsali képe tekint vissza rám, hanem az őszinte mosolyú Hajni. Augusztusra esett a szokásos éves munkaalkalmassági vizsgálatom, az orvos megdicsért a testsúlyom és az elért eredményeim miatt. Tavaly a vérzsír-, a trigliceridszintem 3,88 volt, ma 1,44, így a normál tartományban vagyok. Ezt étrenddel, mozgással, gyógyszerek nélkül értem el. Megtanultam önmagamat előrehelyezni, felállni a kanapéról, a lidércet elzavarni a tükör elől. Végre át tudom ölelni magam! Köszönöm a Nők Lapjának, hogy megálmodta ezt a programot, köszönöm magamnak, hogy bátor voltam és kitartó, de legfőképpen köszönöm az életmódváltó társaimnak a támogatást, amit kaptam. Általuk váltam önazonos nővé, amire olyan régóta vártam.
