Mit lehet tudni a legújabb könyvéről?
Amikor a Főzőskönyv írásának vége felé jártam, rájöttem, hogy ezt a könyvet nem lehet befejezni, csak abbahagyni. Egy ponton el kellett engedni. Sok minden maradt ki, ráadásul ezek az anyagok tovább alakultak, így egyszer csak azt vettem észre, hogy megint megszületett egy könyv – amit egyébként szintén nem lehet befejezni, csak abbahagyni. Egy hosszú családi ötletelés alkalmával az Adjuk meg a módját! címet találtuk ki neki.
Mi lendíti tovább, amikor megreked az írásban?
Amikor az első regényemet írtam, mániákusan féltem attól, hogy ha kiszállok a folyamatból, nem tudom majd újra felvenni a fonalat. Aztán rájöttem, hogy a regény olyan, mint egy hajó, nem lehet csak úgy eltéríteni az útjából. Így ma már bátran írok párhuzamosan egyéb szövegeket is. Ez is átlendíthet a nehézségeken. De ha ez sem segít, akkor sétálni kell menni. Ha pedig a sétálás sem segít, akkor úszni kell menni. Fürdeni úgy tanácsos, hogy közben az eget nézem, vagy a Rudas Gyógyfürdő kupolájának belsejét. És azt is megtanultam már, hogy nem baj, ha az ember elakad. Ha hátrébb lépsz és pihensz, akár napokig, akkor azok a problémák maguktól megoldódnak.
Ki tudja néha kapcsolni az írói agyát?
Mindig figyelek. Nem azzal a szándékkal, hogy megírjam, csak figyelek. Néha a legjelentéktelenebb dolgokat is megjegyzem, és később előkerülnek egy írásban. Ezt a látásmódot nem lehet kikapcsolni, nem is szabad, de erőltetni sem kell. A látás arról szól, hogy minél több képet rögzíts, sőt, nem is csak képet, hanem az élmény teljességét, hiszen itt egész testi befogadásról van szó. Az írásnak pedig az a lényege, hogy e mögött a benyomás mögött megtaláld a tartalmat, ami már nem te vagy, több, mint te, máshonnan jön. Meg kell látnod benne azt, amit csak te tudsz meglátni. De ki kell kapcsolni néha.
Mit jelent az ön számára a főzés?
