A világ számos országában található olyan régi sóbánya, amely egyben turisztikai látványosság is, és özönlenek feléjük az utazók. Elég csak az erdélyi Parajdra és Tordára, vagy az ausztriai Hallstattra gondolni. A sóbányák termeit terápiás­ célból is használják, ugyanis a sós pára kiválóan enyhíti az asztmás tüneteket, de hasznos aller­giás panaszoknál, hörgőtágulatnál és krónikus obstruktív tüdőbetegségnél (a COPD a tüdő visszafordíthatatlan károsodásával járó, fokozatosan súlyosbodó betegsége – a szerk.), valamint egyéb légúti problémáknál is. Mivel a sós pára nemcsak a gyógyítást, hanem a betegségek megelőzését, az egészségmegőrzést is segíti, turistaként érdemes hosszabb időt eltölteni az ilyen helyszíneken.

– Bár a sófogyasztást nem szabad túlzásba vinni, bizonyos betegségeknél, például­ a magas vérnyomásnál és a veseproblémáknál fontos a sóbevitelt minimalizálni, a légutakon át bejutó sós pára mindig hasznára válik a szervezetnek. Ez az anyag a légúti nyálkahártyában normál esetben is jelen van – ahogyan a szervezet többi egységében is –, annak fontos összetevője – mondja dr. Bittner Nóra PhD tüdőgyógyász, klinikai onkológus, farmakológus.

Gyógyítás és megelőzés

De miért fontos a jól funkcionáló nyálkahártya? Azért, mert ez a speciális réteg segíti annak megelőzését, hogy a szervezetbe jutó porok és kórokozók bajt okozzanak. A nyálkahártyafilm a hörgők falát béleli, csillószőrös hámsejteket és nyáktermelő mirigyeket tartalmaz. Utóbbiak a felszínt folyamatos váladéktermeléssel tartják nedvesen, segítve ezzel, hogy a tüdőbe jutó szennyeződések megtapadjanak. Ha ez megtörtént, a csillószőrök is munkához látnak, és mint egy seprű, kifelé sodorják az idegen anyagot, hogy aztán köhögéssel megszabadulhassunk tőle.

– A sónak ebben a folyamatban kulcsszerepe van: ha a szintje lecsökken, akkor a nyálkahártya képtelen ellátni feladatát, elveszti fontos funkcióját. A helyzetet a városi levegő tovább ronthatja, mert az abban jelen lévő szennyező anyagokra könnyen rátapadnak a vírusok, a lecsupaszított nyálkahártyán pedig meg tudnak telepedni. Ha ez megtörténik, mélyebbre jutva pusztítani kezdik a hörgőrendszert. Emiatt kedvez a szennyezett, szmogos levegő a meghűléses betegségeknek – emeli ki tüdőgyógyász szakértőnk.