1. Egy csepp víz se vesszen kárba!

A nyolcvanéves Margitka minden reggel megtöltött csapvízzel egy üvegkancsót, és kikészítette magának a konyhaasztalra. Nem nyitotta ki feleslegesen a vízcsapot, és mindig szem előtt tartotta a szükséges folyadékbevitelt is. Az adott napra egy nagy kancsó teát is főzött magának reggel valamilyen szezonális gyógynövényből. Tavasszal hársból, bodzából, nyáron kamillából, mentából, ősszel pedig csipkebogyóból. Nem kapcsolta be az elektromos vízforralót napjában ötször, nem gyújtotta meg a gázt a teáskanna alatt. A palackozott kristályvíz semmilyen hatással nem volt rá, mindig élvezettel kortyolgatta a jól bevált csapvizét, és nem tömte meg műanyag palackkal a szelektív (vagy nem szelektív) kukákat.

Miért ne követhetnénk az ő példáját? A megmaradt vízzel megöntözhetjük szobanövényeinket is.

2. Robotgép helyett kézi vezérlés

A konyhai robotgépek felszabadították a háziasszonyokat, ők pedig boldogan hajították el és száműzték a háztartásból a kézi eszközöket, gondoljunk csak a habverőre és társaira. Itt az idő, hogy előlépjenek újra a feledés homályából, és bevessék magukat a habkarikák készítésénél. Ha spórolni akarunk az árammal, vegyük elő a nagyi jól bevált dió- vagy mákdarálóját, tésztanyújtóját, habverőjét, és üzemeljük be őket újra. Habverés = karizomgyakorlat!

3. A szőnyeg és a szigetelés

A százéves háztartási tanácsadó a lakóterek hőszigetelésére vastag szőnyegeket javasol. Az ablakok közé pedig textilből készült hengereket tettek a régi időkben, ezzel tartották távol a lopakodó mínuszokat. A vastag függönyök, sötétítők is segítségünkre lehetnek abban, hogy szobáinkban bent tartsuk a meleget. Idős hölgyismerőseim, akik nagy lakásban élnek, mindig figyelnek arra, hogy csak azokat a helyiségeket fűtsék, ahol napközben tartózkodnak. 

4. Olcsó receptek a múltból