A hogy készültem erre az írásra, számtalan elemzésen, életrajzon rágtam át magam, és a novella, vagy inkább kisregény több fordítását is össze próbáltam hasonlítani. Mások mellett Mikes Lajos, Benedek Marcell, Barkóczi András átköltését éreztem a legvonzóbbnak.
Hogy miért kezdem ilyen „technikai” részletekkel, ahelyett, hogy a klasszikussá vált irodalmi történetet mesélném? Arra is sor kerül. De éppen a nagy utánjárás, a sokféle szempont szerinti elemzés, az ezer apró háttér-információ döbbentett rá arra, mennyi olvasata lehet ugyanannak a mesének. Ezt persze tudjuk, mondjuk, de amikor a tények ott állnak előttünk, akkor sok mindent újraértelmez az ember.
Például azt, hogy Dickenst a realizmusáért, humoráért, stílusáért, egyedi karakterizálásáért és a társadalomkritikájáért olyan írók dicsérték, mint Lev Tolsztoj vagy George Orwell. Míg Oscar Wilde, Henry James és Virginia Woolf inkább elmarasztalták és megjegyezték a pszichológiai mélységek hiányát, a túlságosan szirupos szentimentalizmusára panaszkodtak. (Magam Tolsztojék oldalán állok, de érteni vélem utóbbiak megjegyzéseit.) Nézzük tovább.
A fösvény uzsorás, akit vénembernek könyvelnek el sokan, nagyjából férfikora csúcsán lehet, mondjuk, negyvenöt éves. S hogy ez miért fontos? Mert a kisregény alapgondolata, hogy igenis megváltozhatunk, jobbá lehetünk, ezzel a fordulattal igazolódik. A főhős nagyobb teret, több lehetőséget, számosabb éveket kap ahhoz, hogy ellentétben eddigi bezárkózós, kirekesztő életével, most derűs, nyitott, másokat segítő emberként élje le az életét.
Az is közismert, hogy Dickens évtizedeken át erejét meghaladó felolvasókörutakat tett Angliában és Amerika-szerte. De azt most értettem meg, hogy élő reklámként maga vitte a karácsonyi történet hírét, hogy mindenkihez odaérjen. Minél hitelesebben tudja üzenni: Jónak lenni jó!
Scrooge és Marley
De belevágtam a közepébe, feltételezve, hogy ismerik a Karácsonyi ének históriáját. Öreg hiba. Úgyhogy most, kivonatosan persze, s a magam olvasatában, elmondom, miről is szól Dickens 1843-ban megjelent örökbecsű meséje.
