A rezsiköltségekben általában nem a víz teszi ki a legnagyobb tételt, de lakásaink, házaink vízfelhasználását ettől függetlenül csökkenteni kellene – már csak a környezet védelme érdekében is. Lenne honnan, mert míg hatvan-hetven évvel ezelőtt az egy főre eső vízhasználat naponta 35-40 liter volt, addig ez a mennyiség a nyolcvanas évekre 200-300 literre nőtt.

– Az egyre emelkedő víz- és csatornadíjak miatt az elmúlt húsz évben 150 literre csökkent ez a mutató, de még ez is magas. Egyéni szinten persze nagy különbségek lehetnek, hiszen nem mindegy, hogy lakásban vagy családi házban élünk, van-e autónk, amelyet otthon mosunk, van-e medencénk vagy jakuzzink, gazdálkodunk-e a kiskertben – mondja Borka Árpád, a Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás Vállalatok Szövetségének elnökségi tagja.

Kis költség, nagy nyereség

A szakember kiemeli, hogy sok olyan lehetőség van, ami komolyabb anyagi ráfordítás nélkül is lehetővé teszi a vízzel való takarékoskodást. Például ha fürdés helyett tusolunk, akkor fejenként akár napi 50-70 liter vizet is megtakaríthatunk. Ezzel ráadásul nemcsak a vízfelhasználás csökken, hanem a melegítéshez is kevesebb energia kell. Sokat számít az is, ha olyan csaptelepet vásárolunk, amely speciális perlátorral készült, vagy a meglévőkre rakunk ilyet. Ez a menetes egység a csaptelepek végén van, feladata a víz fröcskölődésének gátlása, illetve a vízhálózatból érkező szennyeződések kiszűrése. Pár ezer forintért beszerezhető, és akár hatvan százalék feletti vízmegtakarítást is biztosíthat a mosogatások, kézmosások alkalmával. Van ilyen eszköz zuhanyrózsából is, az sem kerül sokba. Merjünk változtatni!